Az Isteni Irgalmasság tisztelői és apostolai

26/04/2026

Húsvét 4. vasárnapja: Szentírás és Napló
Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
Jn 10,1-10
– Jézus: Mily nagy öröm tölti el szívemet, amikor visszatérsz hozzám. Nagyon gyengének látlak, ezért karjaimba veszlek, s elviszlek Atyám házába.
– A lélek mintha felébredne: Lehetséges, hogy még van irgalom számomra? – kérdezi aggodalmasan.
– Jézus: Gyermekem, épp neked van kizárólagos jogod irgalmamhoz. Engedd működni irgalmamat benned, szegény lelkedben. Engedd be lelkedbe a kegyelem sugarait, ezek majd fényt, meleget és életet visznek oda.
– Lélek: Ha bűneimre gondolok, mégis félelem fog el. Ez az irtózatos félelem a jóságodba való kétkedést ébreszti bennem.
– Jézus: Tudd meg, lélek, hogy összes bűnöd nem sebezte meg oly fájdalmasan szívemet, mint jelen bizalmatlanságod. Szeretetem és irgalmam ennyi erőfeszítése láttán kételkedsz jóságomban.
– Lélek: Ó, Uram, Te magad ments meg, mert elveszek, légy a Megváltóm! Ó, Uram, többet már nem vagyok képes elmondani, mert szegény szívem megszakad, de Te, Uram…
Jézus nem engedi a léleknek végigmondani e szavakat. Felemeli a földről, nyomorúsága mélységéből s egy pillanat alatt bevezeti saját Szívének hajlákába. Minden bűn egy szempillantás alatt eltűnt, mert a szeretet tüze elpusztította őket.
(Napló 1486)

„Uroczyście zapewniam was: Kto nie wchodzi do zagrody owiec przez bramę, lecz innym sposobem, jest złodziejem i przestępcą. Ten natomiast, kto wchodzi do niej przez bramę, jest pasterzem owiec. Jemu też otwiera odźwierny, a owce słuchają jego głosu. Te, które należą do niego, woła p...

26/04/2026

Az egyik nap két utat láttam: az egyik széles, homokkal és virágokkal teleszórva, tele örömmel, zenével, s más kellemes dolgokkal. Az emberek táncolva, szórakozva mentek ezen az úton – észre sem vették a végét. De az út végén egy rémséges mélység tátongott előttük, vagyis a pokol torka. A lelkek vakon hullottak a mélységbe; ahogyan mentek, úgy estek is bele. Oly nagy számban voltak, hogy nem lehetett megszámlálni őket. Láttam egy másik utat is, vagy inkább ösvényt, mert keskeny volt és tövisekkel és kövekkel borított. Az embereknek, akik haladtak rajta, könnyes volt a szemük és különféle fájdalmakban volt részük. Egyesek megbotlottak a köveken, de rögtön felkeltek és tovább mentek. Az út végén pedig egy csodálatos kert volt, mely a boldogság minden fajtájával volt betöltve és minden lélek belépett oda. Már az első pillanatban elfelejtették minden szenvedésüket. (Napló 153)

Z Dzienniczka św. Siostry Faustyny:
"...ujrzałam dwie drogi: jedna droga szeroka, wysypana piaskiem i kwiatami, pełna radości i muzyki, i różnych przyjemności. Ludzie szli tą drogą, tańcząc i bawiąc się - dochodzili do końca, nie spostrzegając, że to już koniec. Na końcu tej drogi była straszna przepaść, czyli otchłań piekielna. Dusze te na oślep wpadały w tę przepaść; jak szły, tak i wpadały. A była ich tak wielka liczba, że nie można było ich zliczyć. I widziałam drugą drogę, a raczej ścieżkę, bo była wąska i zasłana cierniami i kamieniami, a ludzie, którzy nią szli mieli łzy w oczach i różne boleści były ich udziałem. Jedni padali na te kamienie, ale zaraz powstawali i szli dalej. A na końcu drogi był wspaniały ogród, przepełniony wszelkim rodzajem szczęścia i wchodziły tam te wszystkie dusze. Zaraz w pierwszym momencie zapominały o swych cierpieniach” (Dz. 153).

„Dzienniczek" św. Siostry Faustyny https://share.google/moPT4mDvIJpFFIYP0

19/04/2026

2026. április 19. – Húsvét 3. vasárnapja: Szentírás és Napló
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: „Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: „Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?” Ő megkérdezte: „Miért, mi történt?”
Azok ezt felelték: „A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagy hatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket. Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem látták.”
Jézus erre így szólt: „Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Azután Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az írásokban őróla szól. Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap.” Betért tehát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték. De ő eltűnt előlük. Akkor azt mondták egymásnak: „Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az írásokat?” Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!” Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.
Lk 24,13-35
Amikor a szentmise után kimentem a kertbe, hogy elvégezzem az elmélkedésemet, mert ilyenkor még nem voltak betegek a kertben, ezért szabad voltam. Amikor Isten jótéteményeire gondoltam, szívem oly erősen fellángolt a szeretettől, hogy azt hittem, szétrobbantja keblemet. Hirtelen elém állt Jézus, és így szólt: „Mit csinálsz itt ilyen korán?” Azt válaszoltam: Rólad, irgalmadról és irántunk való jóságodról elmélkedem. És Te, Jézusom, mit csinálsz itt? – „Eljöttem találkozni veled, hogy új kegyelmekkel halmozzalak el. Olyan lelkeket keresek, akik elfogadnák kegyelmeimet.” (Napló 1705)

Tego samego dnia dwóch z nich szło do wsi zwanej Emaus, oddalonej sześćdziesiąt stadiów od Jeruzalem. Rozmawiali ze sobą o tym wszystkim, co się wydarzyło. Gdy tak rozmawiali i zastanawiali się, sam Jezus przybliżył się do nich i szedł z nimi. Lecz ich oczy były jakby przyćmione i ni...

12/04/2026

Ma van az Isteni Irgalmasság vasárnapja🙏
Az alábbi linkre kattintva olvashatja jó hírünket: https://missziotours.hu/az-isteni-irgalmassag-vasarnapja-2026-aprilis-12

12/04/2026

Egy korábbi cikkben már írtunk az Irgalmas Jézus ábrázolásról, de íme néhány információ az ünnephez kapcsolódva és idézet Szent Fausztina nővér naplójából az Isteni Irgalmasság vasárnapján. Az ünnep kialakulása, érdekességek Az ismert irgalmas Jézust ábrázoló kép Sz...

12/04/2026

Az Irgalmasság ünnepe

12/04/2026

A csepeli Sekrestye Színpad előadásából