Neve először az 1264 -es csúti adománylevélben szerepel, ez emlití templomát is, melyet Szent Miklósnak, a halászok is pákászok védőszentjének tiszteletére szenteltek, Papja 1298 -ban Gergely, 1309 -ben Mátyás, 1332 -37 között pedig Benedek(pápai tizedet fizetett). A különböző korok ásatásai azt bizonyítják, hogy a mai Kossuth utca környékén feküdt a középkori falu, s ez oklevelekben elég gyakran
szerepelt. Az 1546 -os úgy említi, mint Szigeth Szent Miklóst. A feltehetően Árpád-kori, román-stílusban épült templomát a XV. század második felében építették át gótikus stílusban, a meglévő töredékek szerint. A reformáció valószínűleg pár évvel megelőzte a törökök bejövetelét, mert Buda elesete évében(1541) került a Csepel-sziget is török megszállás alá. Az 1556. évi defter már feltünteti az itt élő és adófizető 92 családot, ez a szám 1562-re 118-ra emelkedett, (ez 8-900 fő lehetett) s református egyháza - valószínűleg - 1570-ben keletkezett, és használatba vette a középkori templomot, 1576-ban Váczi Tamás prédikátora részt vett a hercegszölősi zsinaton. Azonban a XV. század végén, a tizenötéves háború és a különböző ellenséges(török-tatár) csapatok jövése-menése miatt 1634-re csak 14 adófizető portája maradt, s elpusztultak a közeli Lak, Szőlős, Háros nevű falvak is. Más feltevések szerint 1626 a református egyház megalakulásának és a középkori templom helyreállításának időpontja. A törökvilág-végi háborúk, a Rákóczi szabadságharc idején fellángolt közdelmek, valamint a rácok 1707. évi dúlásai nagyon megcsappantották a lakosságot, még akkor is, ha ez a falu nem esett a felvonuló hadak útjába. De 1708-ban újra helyreállították a templomot, amit Bél Mátyás is említ 1737-ben. Az ellenreformáció évtizedeket tűrhetően átvészelt, lakossága pedig szaporodott, így szűknek bizonyult a templom. A templomot a XVII. század végén lebontották, s nagy termésköveiből egyszerű, egytermes, karzatos templom épült 1798-99-ben barokk stílusban. A falakba a faragott köveket Háros és Szőlős romtemplomainak köveivel együtt beépítették. II. 146) 1799-ben nagy, jeges árvíz öntötte el a falut és a templomot is, melyet még ezután - november 3-án - szenteltek fel. A kegyes uraság nagyon megsajnálta szigetszentmiklósi népét, és felajánlotta nekik, hogy áttelepíti őket a szolnoki vármegyei Acsakra, ahol épít nekik új templomot, iskolát és községházat, és mindenkinek annyi földet ígért, amennyije itt van. A nép azonban úgy döntött, hogy ősei földjét és atyái sírját nem hagyja el, és itt maradtak. Nem tudunk arról, hogy volt e ez időben harangjuk, de 1818-ban két harangot öntöttek Pesten, 542 és 146 fontos súlyokban, a nagyobbikat Eberhard Henrik, a kisebbiket, melyen nem volt évszám, Nuspickher János öntötte Pesten. 1841-ben öntötték a 13 mázsás nagy harangot, és ez évben készült el a toronyóra. A tornyot egy 1853. évi vihar ledöntötte.
1875-ben emelték a templom keleti, homlokzati tornyát. A templomot 1926-ban renoválták, a toronyra ekkor tettek csillagot a kakas helyett, a tetőt az eddigi zsindely helyett palázták. 1932-ben új orgonát építettek Angster Józseffel két manuállal és 22 változattal(621 sípja lett). 1928 körül vezették be a villanyt a templomba, s az 1930-as években nagyszerűen működött a többféle egyesület, melyben az egyház népe igen jól érezte magát, (KIE, Leánykör, Dalárda, Lorántffy Zs.), 1939-ben építették az új parókiát. 1942-ben újra renoválták a templomot. A torony alatti karzaton egy fehér bádogtábla függött, ráírva fekete betűkkel: "E szent ház építtetett a Sziget Szent Miklósi református Eklésiától. Prédikátor Simon János, Bíró Tóth András, Esküdtek Fodor Péter, Tóth István, Vintze Mihály, Gere Mihály, Török Mihály, Juhász János idejében, 1798-ban." E táblán kívűl maradt meg Simon János kopott iratú sírköve is. A háborúban megmaradt harangokat ideiglenesen falábra helyezték, a templomot pedig 1948-ban óriási munkával elbontották. A terv az volt, hogy új templomot építenek helyette, ez azonban hosszú ideig váratott magára. Az Istentiszteleteket kezdetben a moziban tartották, majd a parókián alakítottak ki erre a célra imatermet. 1961-ben az imaterem új padokat, 1971 őszén új vas-haranglábat készítettek a parókia kertjében 1976-ban szépítették az imatermet. 1982-ben templomterv készült, és végre 1985-ben megkapta az egyház a templom építási engedélyt, Az alapkőletételi ünnepségen 1987. április 21-én történt a régi templom helyén és 1988. június 24-én szólaltak meg először a harangok az új templom tornyában, s 1991 húsvétjától vette használatba a gyülekezet jelenlegi templomát, felszentelése azonban csak 1992. október 6-án volt. A templom 25 m magas, nyolcszögű tornya a déli homlokzat előtt áll. Az ötszög alaprajzú templom (egy-egy oldala 16 m) 500 ülőhelyes. Három harangja van. Az 580 és 75 kg-osakat Szlezák László öntötte Budapesten, a nagyobbikat 1923-ban, a kisebbiket 1931-ben, a 210 kg-osat Gombos Lajos 1972-ben Őrbottyánban. - Fényes Elek szerint 1600 lakosa többnyire református, az 1911-es névtár szerint 2728 református és 505 másvallású lakta. - Lelkészei voltak többek között: Váczi Tamás 1576. - Pesthi Lajos 1626. - Ungvári Gergely 1665. - Nánásy István 1687-1710. - Simon János 1784-1817. a templomépítő. - Végh Ferenc 1852-72. - Kardos János 1896-1921. - dr. Tóth Pál 1921-55. - Éliás József 1955-58. - Kovács József 1958-74. - Villányi Péter(Bp. 1940. szept. 19.-) 1974-től, kölcsönadta az egyházközségi kéziratos történetet, ez szolgál e beszámoló alapjául, 1989-től az egyházmegye esperese.
