Jézus Szíve Plébánia - Szentes

Jézus Szíve Plébánia - Szentes Ezen az oldalon a szentesi Jézus Szíve Plébánia és Templom programjait hirdetjük.

23/11/2023

csendes percek Istennel virtuális kávézó nőknek

19/11/2023

November 19. Erzsébet
(Árpád-házi Szent Erzsébet; 1207-1231.)

A világegyház egyik legkedveltebb női szentje; Szent Ferenc harmadrendjének mennyei gyámola; a szegények és a betegek, az árvák és az özvegyek patrónája: II. András és a meráni Gertrúd lánya. Sárospatakon született. Már gyermekkorában kitűnt különös jámborságával: az ünnepeket módfelett tisztelte, kerülte a táncot és a játékot is. Az Érdy-kódex tanúsága szerint a rózsalegenda még idehaza esett meg vele. Télen a vár kapuja elé maradékot vitt kötényébe rejtve a szegényeknek; összetalálkozott atyjával: „fiam Erzséböt, hova mégy, mit viszöl". Atyja a kötényben kenyér helyett rózsát látott. A rózsa miképpen a kenyér Jézus megidézője. Az esztendő körének szembejegyéből jött az égi segítség: Jézus ajándéka, lelke pünkösdi rózsapirosa. Más előadásban ez már Thüringiában történt. A rózsalegendának számos népi változata él ma is. Az egyik moldvai változatban a kenyér csipkerózsává, az ,,Istent rejtő" bokor virágjává változik, s a kapu előtt ácsorgó szegények elköltik e lelket tápláló eleséget. Itt jegyezzük meg, hogy Erzsébetet pünkösdi gyermekjátékaink dalai emlegetik.

Négyesztendős korában jegyezték el Thüringia őrgrófjának fiával, Lajossal. Rögtön németföldre vitték; a menyegzőt 1221- ben ülték meg. Korán kapcsolatba került a franciskánus mozgalommal. Hitvesi és édesanyai kötelességei mellett egész életét a szegényeknek és a betegeknek szentelte. Egy napon, amikor ura vadászni volt, egy undok ,,poklost" megfürösztött és hitvese ágyába fekt***e. Ura szülei, amint fiuk megérkezett, gyűlölködve panaszolták el az esetet, s azzal vádolták meg, hogy tékozló és szolgáit éhen akarja veszíteni (böjtön tartotta őket csak úgy, mint önmagát); szavuk hiteléül a hitvesi ágyban fekvő poklost hozták föl. Lajos fegyvert ragadott és nagy haraggal, a gyilkolás szándékával rontott be a szobába... A lepedő alatt, amelyet fölrántott, hogy levágja a poklost, Krisztust látta meg vérben, megfeszítve. Bocsánatáért esdekelt, amire Jézus elenyészett. Átkarolta asszonya térdét, s mindenben szabad kezet adott neki. Erzsébet időszakában a marsi indulat helyét már az adakozó jóság foglalja el.

1227-ben elveszít***e a férjét, aki a Szentföldre igyekezett; útközben érte a halál. Erzsébet 1228-ban lemondott a földi javakról. Megpróbáltatások és megszégyenítések követték cselekedetét, mivel urának rokonai túlzónak tartották elhatározását. Marburgba költözött, kórházat létesített ott, majd hamarosan meghalt. Halála előtt imádkozása közben madár látogatta meg, a madár éneket ,,mondott", s Erzsébet vele mondta azt. Négy napig volt fölravatalozva, ez alatt igen sok madár szállt a székesegyházra. Darócruhában temették el, az általa alapított Szent Ferenc kápolnában. Rövidesen csodák történtek a sírjánál; a pápa 1235 pünkösdjén(!) szentté avatta. 1236 májusában, amikor koporsóját fölemelték, Frigyes császár - korábbi kérője - szőrcsuhában, fején császári koronával segített a koporsóvitelben. „Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa királynéjának" - mondta Frigyes, miközben a halott fejére t***e a koronát. Ereklyéi fölé emelt templom a német gótika remekműve. (Erzsébet életében olyan magas tornyú templom építtetésére vágyott, amelynek harangszavát Magyarországon is meghallják. Kereste a megfelelő helyet, de nem találta. Egy napon követ dobott a levegőbe: „ott fogom fölépíteni a templomot - mondta -, ahol ez a kő leesik." A kő mocsaras helyen ért földet, közel a Lahn vízéhez. A későbbi templom ott épült föl.) Erzsébet az emberszeretet példaképe. Szegények, elhagyottak, kórházak, emberbaráti intézmények választják védőszentül. Unokahúga, Szent Margit a Nyulak szigetén az ő oltára előtt tett fogadalmat. Erzsébet a bevándorolt németeket segít***e beilleszkedésükbe, mivel kedvenc szentjük a magyar király lánya volt. Legmonumentálisabb hazai emlékműve a kassai templom, később székesegyház, amelynek alapkövét unokaöccse, V. István t***e le, zárókövét pedig Mátyás király. Egyik oltárképén Erzsébet mise alatti elragadtatásában látja a Szűzanya és a szentek társaságában Jézust, aki helyesli mindennapos irgalmasságát. Radermacher Apollónia (1571-1626) megalapítja Szent Erzsébet betegápolói rendjét. Erzsébet napját a régi magyar egyház piros betűs ünnepként ülte meg. Erzsébet az egyik legkedveltebb női keresztnév hazánkban. A mezőkövesdi halotti tor egyik ősi hagyománya a „mennyei lakoma" néven emlegetett koldusetetés. Tizenkét koldust hívnak meg ez alkalomra. A vezető koldusaszszony megáldja a gyászoló családot, majd mind a tizenketten asztalhoz ülnek, a borral teli Jancsi-korsó is az asztalon van. Az étkezés végén a vezető koldusasszony Erzsébet csodatételeiről és alamizsnáiról beszél; utána a Jancsi-korsóból mindenki áldomásbort iszik. Mindig újratöltik, a szomszédba is átviszik, ha ott szegények, öregek vagy betegek laknak. E szokást Erzsébet egyik ispotálybeli látomása magyarázza. Alamizsnaosztás közben látta, hogy megnyílnak az Egek, és fönt a Mennynek Országában elhalt hozzátartozói terített asztal mellett ülnek:

„Mit szegénynek nyújt kezed, Azt az égen fölleled."

Bizonyára ezzel magyarázható a halottak napi koldusetetés is. Erzsébet az öldöklés időszakának végén, a sötét napok kapujában a Fény-Krisztus születésére készülő embernek, aki követi példáját, böjtöl, hogy teste ilyenkor fölöslegesen föl-föl lobbanó tüze hamvadjon, s alamizsnát oszt a „meztelennek" pünkösd jézusi ajándékát hozza, a lélek tüze tisztító erejét.

Molnár V. József - Kalendárium
Kép: internet

17/11/2023

csendes percek Istennel virtuális kávézó nőknek

28/10/2023

Az önsajnálat kultúrája helyett választhatjuk a győztes hozzáállást, de csak akkor ha komolyan vesszük, amit Jézus tett értünk. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogyan gondolkodunk önmagunkról és az életről. Nem tudom, más nemzetek lakói hogy vannak ezzel, de úgy veszem észre, hogy ...

25/10/2023

Vágyunk arra, hogy találkozzunk Istennel, ám előfordul, hogy hiába keressük, nem találjuk. Talán a szívünk nincs a helyén, vagy, ahogy Papp Miklós fogalmazott, bele akarjuk préselni a Mindenhatót a magunk diktálta látószögbe. Jézus azonban ígéretet tett arra, hogy a tiszta szív...

24/10/2023

csendes percek Istennel virtuális kávézó nőknek

23/10/2023

Mit jelent az örökké...

Időnként együtt ebédelek egy nagyszerű asszonnyal. Magdi néni nővérként dolgozott egy egész életen át, hatalmas küzdelmet folytatott mások egészségéért. Odaadása, emberszeretete mindig is példaértékű volt, nem hiába lett Komárom-Esztergom megye egyik kedvenc nővérkéje.

A nővér, aki mások gyógyítására esküdött fel, ám élete egy pontján különös szerepet szánt Neki az Isten, a sors és a történelem. Történt, hogy az 1950-es években Európa koldusszegény országából, Albániában tömegével hozták Magyarországra az alultáplált, számtalan betegséggel küzdő kisgyermekeket. A sztálinista diktatúrába süllyedt Albániában ezek a kicsit nagy eséllyel nem élték volna túl a betegségeket.

A rengeteg nélkülöző és nagyon beteg gyerek között ott volt egy aprócska, ötéves-forma kisfiú, Méli Ostreni, akit gyermekbénulással hoztak Magyarországra. A fiúcska a paralízis egyik legsúlyosabb fajtájában szenvedett, amikor a fiatal ápolónő, Magdika magához vette, szerette, gondozta, sajátjaként szerette. Vitt neki ennivalót, mesélt neki, hazavitte a családjához.

A nagy barátságból nagy álmok lettek, ám a végleges örökbefogadás előtt -politikai okokból- az albán csoportokat gyakorlatilag két nap alatt visszahurcolták Albániába. Amikor Magdika hírt kapott a különleges katonai akcióról, elvitte a kisfiút egy fényképészhez, aki készített róluk egy összebújós képet, amit Magdolna nővér egész életében magánál tartott, úgy őrizte, mint egy valódi kincset.

A 60'-as évektől Albánia maga volt a pokol. A kegyetlen diktátor, Enver Hoxha 800.000(!) betonbunkert építtetett az összes haragosa ellen, miközben országa éhezett, szenvedett...de a napi több órás hadgyakorlatok nem maradhattak el, még a háziasszonyok számára sem.

Méli Ostreni képeslapjai még egy ideig érkeztek. Gépfegyveres Mikulásokat és gránátvetős húsvéti nyulakat ábrázoltak a bizarr üdvözlőkártyák, de legalább Magdika megtudta belőlük, hogy a fiú él... és bár időközben elfelejtett magyarul... a szeretet nem ismert nyelvi korlátokat, így a nővérke tudta és érezte, hogy a fiú lélekben vele van. Voltak furcsa telefonhívások, ahol nem is beszélgettek, ők ketten, hanem "csak" hallgattak a kagylóba. Hallgatták egymást. Érezték egymást.

Aztán a teljes bezárkózás idején már nem csak a képeslapok, hanem minden elmaradt, a kapcsolat teljesen megszakadt. Magdi néni úgy ment nyugdíjba, hogy már semmit nem tudott az "albán betegről", drága Mélijéről.

Nem húzom, nem halasztom: 44 évvel később megfogtam Magdi néni kezét, felültem vele egy Tiranába tartó járatra, hogy másnap, az albán főváros főterén, a Skander Bég téren, 44 évnyi néma csönd után újra átölelhessék egymást azok, akik egykor a legjobban szerették egymást ezen a világon.

Folytak a könnyek, nem eresztett az ölelés, aztán leültünk egy padra. Kiderült, hogy az egykori kisfiú az Albán Olimpiai Csapat válogatott orvosa lett, s nem felejt***e el megemlíteni, hogy mindez azért, mert egykor, nálunk, Magyarországon megmentették az életét. Azt is megtudtam, hogy Méli Ostreni valamelyestb azért még emlékszik a magyar nyelvre, büszkén számolt, tízig, szeretett és énekelt is magyarul.

Családi vacsora, tiranai sajtótájékoztató, tengerparti körutazás... és megannyi ölelés, puszi és szeretet... életem meghatározó napjai voltak ezek... gondoljátok el, milyen volt mindez számukra. Milyen volt ez Magdikának és Mélinek?!
Szép volt, gyönyörűséges volt...így hát elkészít***em az egykori összebújós kép 44 évvel későbbi mását!📸❤️

Eltelt újabb másfél évtized. Amikor együtt ebédelek ezzel a Drága Asszonnyal, még mindig csak mesél és mesél.. 65 (!!!) évnyi házasság után nemrég veszít***e el rajongásig szeretett férjét, mégsem adja fel. Soha nem adja fel. Még most is hasznos tanácsokkal látja el imádott lányait, minden gondolata unokái és dédunokái körül forog. És egy egykor albán gyermek körül, aki miatta lett az, aki.

Csendesen, békésen, végtelen szeretetben szoktunk beszélgetni...immár mi...ketten. És fogunk is, mert ez a kapcsolat (is) örökké tart.

Amikor azt írom: tisztelet a szolgálatért, egy ölelésért, egy jó szóért, tisztelet a segítő szándékért... akkor az olyan Hétköznapi Hősökre gondolok, mint például Magdika. Aki nem szerepelt a színes lapok címoldalán, aki nem lett világszár, de még országos csillag sem. Akiről nem írtak a lapok, nem sugároztak róla riportokat a tévéhíradók. Ám aki egész életét arra t***e fel, hogy megmentse... mások életét!

Soha nem tudhatod, hogy micsoda erőt tud adni egy jó szó, milyen utat mutat egy ölelés... micsoda hatalom van egyetlen simogatásban. Mostani írásom -Magdika és Méli történetén kívül- erről szól, így ha teheted, ma ölelj meg valakit, aki számodra fontos!

A Magdika és Méli szívszorítóan szép találkozásáról szóló filmem linkjét a hozzászólásoknál találod meg…

Barátsággal: Tvrtko

Cím

Jókai Utca 104
Szentes
6600

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Jézus Szíve Plébánia - Szentes új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás

Kategória