18/06/2026
Egyperces áhítat:
"Olykor egy hosszabb kiküldetés vagy akár egy távoli kirándulás alatt is honvágy támad a szívünkben. Felértékelődik a megunásig ismert otthon, kedvessé lesznek a hazai tájak, terek. Mennyivel inkább így van az, aki száműzetésből vagy rabságból gondol haza. Az ige megengedi magának azt is, hogy egész földi életünkből honvággyal gondoljunk örökkévaló hazánkra. Más persze az erősebb pozícióban lévő „rabtartó” helyzete. Őt szórakoztatja is akár a hazája után epekedő ember bánata. Ha nem is tudunk szívből örömmel kedvükre, szórakoztatásukra dalolni, a bánatunkban mégis kifejezésre juttathatjuk a(z örök) haza iránti olthatatlan vágyakozásunkra, hűségünket és szeretetünket. Mindebben persze nemcsak a tájék iránti vonzalom, hanem az Úr dicsőítése is döntő elem." /Iványi Gábor/