21/01/2024
Egy Ige, két magyarázat, melyik üzenet a Tied ma?
AZ IGE MELLETT – VLADÁR GÁBOR IGEMAGYARÁZATA
(42) „Nem Jézus ez, József fia…?” (Jn 6,41–51)
Jézus Urunk mennyei eredete kezdettől fogva vita tárgya. Hallgatói közül többen is ismerték őt, a „József fiát”, megbotránkoznak tehát azon, hogy földi ember mennyből alászállónak mondja magát (42). A pusztai vándorlás népére emlékeztető „zúgolódásuk” (2Móz 16,2kk; 1Kor 10,10) nyilvánvaló hitetlenségük jele. Csak a földi embert képesek Jézusban látni, de azt a mennyei küldöttet nem, aki kezdettől fogva a mennyei Atyánál volt, és az ő szívéből szállt alá. Mi a Jézussal való találkozásban tapasztalhatjuk meg Isten vonzó szeretetének hatalmát (44). Az ő munkamódszere nem a kényszerítés, hanem a vonzás, azaz a szeretet (vö. Hós 2,21k; 11,1.4; Jer 31,3). Így teljesedik be a hívőben az ősi prófétai ígéret: mindnyájan Istentől tanítottak lesznek (Ézs 54,43), mivel az a Krisztus közvetíti számukra az Atyát, akit egyedül ő látott.
A manna a pusztai nemzedék életben maradását szolgálta, de földből való volt, nem védett a haláltól. A testi meghalást a mennyei kenyér sem szünteti meg, de Jézus, az élet kenyere megvéd minket az örök haláltól (47–49). Odaáldozza önmagát a kereszten, és üdvösséget ad az egész világnak (51) azzal, hogy közösséget teremt e földi világban, és örök életet ad az eljövendőben. Örökkévalóságot csak az adhat, aki a mennyei világból száll alá.
A zsidók zúgolódni kezdtek ellene, mert ezt mondta: Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállt le. És azt kérdezték: Nem Jézus ez, József fia, akinek ism...
