19/05/2026
KILENC LÉPÉS PÁDUAI SZENT ANTALLAL
Senki sem véletlenül viseli azt a nevet, amit visel. A családtól, a közösségtől kapta, amelyik várta, hívta, befogadta. Templomunk sem véletlenül kapta pártfogójául Páduai Szent Antalt. Az ő nevét viseljük. Ünnepének, azaz templomunk búcsúnapjának (idén június 14-én vasárnap ünnepeljük) közeledtével hívjuk meg magunkhoz, legyen az útitársunk a mindennapokban és az ünnepek alatt. Ha csak erre a néhány hét keddi napjaira mellénk szegődik az Isten felé vezető úton, ha kérjük, imádkozzon velünk és értünk, sokat tanulhatunk Tőle, barátunk és támogatónk lesz a bajos helyzetekben, amelyekben nam csak a dolgainkat, hanem már-már magunkat is elveszettnek érezzük.
És ha majd nyáron, bárhol az országban betérsz egy enyhet adó templomba, személyes jóbarátként üdvözölheted Páduai Szent Antalt...
A HATODIK LÉPÉS – A TŰRELEM ÉS KITARTÁS SZENTJE
Antal Itália után Dél-Franciaországba ment, először Montpellier-be. Az ő fegyverzete Isten igéje és a megtévesztettek iránti szeretete volt. Eljutott a katar eretnekmozgalom központjába, Toulouse-ba is, ahol nagy sikerrel folytatta munkáját a teológia tanáraként és szónokként. Prédikációs följegyzéseiben egyetlen bántó vagy támadó szó sem található a tévtanítók ellen.
A hagyomány szerint, amikor Szent Antal Riminiben halászoknak hirdette Isten igéjét, azok kigúnyolták őt. Antal szomorúan ment a Marecchia partjára, ott, ahol az az Adriába ömlik, és a tenger felé fordulva így kiáltott: “Halak! Jöjjetek! Legalább ti hallgassátok meg, mit beszélek Istenről!” Szavai hatására csoda történt: megmozdult a víz, és több ezer hal dugta ki a fejét a folyóból, majd a szent felé fordultak, és végighallgatták szónoklatát. A zord halászok erre megrémültek, majd magukba szálltak és megtértek.
Szent Antal ragyogó pályafutása nem volt szenvedések híján. Ellenségei állandó kellemetlenkedése, gúnyolódása és gyanúsítása kísérte útján. Súlyos betegség gyötörte, rengeteget utazott, prédikált és dolgozott, mindez alig 36 éves korára felőrölte.
Annyiszor tör fel lelkemből a zúgolódás, elkeserít a sok baj és szenvedés. Gond van a családomban, összevesztem a barátommal? Kizárnak a társaságból, vagy rosszat mondanak rólam a hátam mögött? Ráadásul az arányokat is eltévesztem: a távoli háborút kicsinek, a közeli kényelmetlenségemet nagynak érzékelem, s csak a saját bajomat gondolom nagynak. Úgy érzem, hogy a tanulás vagy a házimunka nehéz? Szent Antal, imádkozz velem és értem, hogy legyen erőm vinni a magam keresztjét, és hogy segíthessem hordozni másokét! Szerezd meg nekem a megnyugvást Isten gondviselő akaratában! Ámen.
Miatyánk…
