03/05/2026
Áldás, békesség!
Pocsajban megtelt a Templom és megtelt a szív
Anyák napja és az első családi istentiszteletünk
Hatalmas élmény volt látni vasárnap délelőtt, ahogy a felújított Templom kapui szélesre tárultak, a szülők, nagyszülők és gyermekek csak jöttek és jöttek... Mondhatni annyian voltunk, hogy még a Templom fala is kifelé domborodott! Amióta a Pocsaji Református Óvoda és Bölcsőde az Egyházközség családjához tartozik, vártuk már ezt a pillanatot, de az alkalom minden várakozásunkat felülmúlta.
Be kell vallanom, az elején volt egy kis izgalommal teli nyüzsgés; a gyerekek keresték a helyüket, a szülők a gyerekeket, én pedig azt a pillanatot, amikor a hangzavar áhítattá szelídül. Olyan volt ez, mint a teremtés hajnala: az elején még formálódott a rend. A derűs zsongástól eljutottunk az ünnepi odafigyelésig! Nem tagadom, az első percekben ment a tanakodás: hova ültessük ezt a rengeteg csillogó szemű gyereket és a büszke szülőket? Volt egy „kis sürgés-forgás”, „némi halk suttogás” és helykeresés, de ahogy elkezdtük az alkalmat, ez a nyüzsgés valami csodálatos dologgá állt össze. Mint amikor a zenekar hangol: az elején még mindenki a maga hangját keresi, de a végére egyetlen gyönyörű, méltóságteljes dallam lett belőle. A gyerekek versei és énekei alatt már nem rendetlenséget, hanem a megújuló Gyülekezet lüktetését éreztük.
Mi mind Isten képmásai vagyunk! Az igehirdetés során Mózes első könyvének első fejezetéből (26-28. versek) merítettünk erőt: "Isten megteremtette az embert a maga képére... és megáldotta őket." Ez az üzenet ott volt minden édesanya arcán és minden gyermek mosolyában. Azt tanultuk meg, hogy a család nemcsak egy közösség, hanem Isten legszebb alkotása, ahol a szeretet továbbadása a legfontosabb küldetésünk.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették a mai családi istentiszteletünket. Pocsaj Nagyközség Önkormányzatának, a rendkívüli anyagi és emberi támogatásért. Az adományozóknak, minden magánszemélynek és vállalkozónak, aki adományával segített. Egyházi elöljáróinknak a Debreceni Református Egyházmegyének és a Tiszántúli Református Egyházkerületnek segítő közreműködéséért. Az óvoda munkatársainak, az óvoda pedagógusoknak a gyerekek tündöklő felkészítéséért. Az önkénteseknek, akik takarítottak és szépítették a Templomot.
A mai felemelő, élettel teli ünnepség is megmutatta, hogy Pocsajban a vetés beérett, a reformárus Közösség pedig készen áll a folytatásra. Ahogy a Templom megújult, úgy vágyik a Gyülekezet is a biztos helyben lakó lelkipásztori vezetésre. Hittel és nagy reménységgel várjuk, keressük azt a leendő lelkipásztort, aki majd teljes szívvel áll e megújuló Gyülekezet lelki vezetésének élére. Olyan Egyházközség várja itt az új Szolgatársat, amely tele van tenni akarással és reményteljes szeretettel.
Istennek dicsősség!
Vida Máté, helyettes lelkész
