Pécsi Egyházmegyei Levéltár

08/09/2026

ONLINE KUTATÁSI IDŐHATÁR BŐVÍTÉS
PÉCSI EGYHÁZMEGYEI PLÉBÁNIAI ANYAKÖNYVEK

https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/hirek/aktualis-hirek/1423-online-kutatasi-idohatar-bovites-a-pecsi-egyhazmegyei-plebaniai-anyakonyvek

28/08/2026

MOHÁCS 500
TUDTAD-E…
…hogy Király József pécsi püspök 1817-ben misealapítványt tett a mohácsi gyászünnepély évenkénti megtartására?
Király József pécsi püspök (1807–1825) 3000 forintos alapítványt tett, amelynek kamataiból minden év augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján kellett gyászünnepélyt tartani a mohácsi vész és az elesett hősök emlékére. Az alapítólevél 1817. március 1-jén kelteződött. Másolata a Pécsi Egyházmegyei Levéltár Püspöki Levéltárának Egyházkormányzati iratanyagában fellelhető. (PEL I.1.a. 91/1817)

„Mi alább irattak tudtára adjuk mindeneknek, a’ Kiknek illik e’ Levelünknek rendiben…, azon szerencsétlen csatának, melly által 1526 esztendőben, Nyaka vágó Keresztelő Sz. János napján, melly állandóan 29. Augusztusban esik… ugyan azon a szomorú emlékezetű véres csata helyen, a’ mellyen az emberi Nemzetért Szenvedő Isten Embernek tiszteletére a Mohácsi mostani Kálvária hegy építtetve vagyon, egy ollyatén emlékeztető, engesztelő, békéltető, hálaadó, és minden lelki és testi jövendőbéli veszedelmektől oltalmazó, örökössen fent maradó Ájtatosság alkottasson, mellynek hathatós szentsége által nem csak azok, a’ mi dicső Eleink, és Nemzetünknek vitéz Bajnoki, a’ kik ezen térséget piros vérökkel valaha meg festették, mentől előbb a Keresztényi vitézség által megérdemlett koszorúkokat, a Kegyelmes Istentől az Egekben elnyerhessék, hanem az Ő hátra maradott unokái is az Ő dicsőséges Elejek Nyomdokainak példás követésire hathatós ösztönt nyerhessenek…
Melly ebbéli örökös ájtatosságnak rendit, és állapotját ekképen rendeltük: Ugymint
1. Minden esztendőben Nyaka vágó Keresztelő Sz. János napján, az fent nevezett Kálváriának Kápolnájában (meglen aztat nagyobbra vihettjük) tartatódjon egy énekes Mise.
2. Tizenkét Kiss-Mise
3. Három Prédikáczió, ugymint: Magyar, Német és Horváth.”
Részlet Király József püspök 1817. március 1-jei rendeletéből

Az eklektikus stílusú Csatatéri-kápolna 1816-ra készült el a Kálvária-dombon. A misealapítvány által kezdeményezett, első ünnepélyes megemlékezést pedig 1817. augusztus 29-én tartotta Juranics Antal püspöki helynök. A német prédikációt Aigl Pál himesházi plébános, a horvát nyelvűt Tomich Ferenc valpói esperes-plébános, a magyar nyelvű beszédet pedig Ujváry József egyházjogtanár tartotta.
Mohács népe fogadalmi ünnepét Király püspök kérésére VII. Pius pápa búcsúnappá nyilvánította. Ezáltal hivatalos egyházi rangot kapott: biztosította, hogy a csata emlékezete ne csupán helyi szokás legyen, hanem liturgikus keretek között is fennmaradjon. Ez a korszakban egy egészen újszerű gondolat volt, hiszen a mohácsi vereségnek addig nem létezett intézményes, országos emlékezete.
Ugyanez a nap a katolikus naptárban Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepe, amelyet a magyar néphagyomány Nyakavágó Szent János napjaként ismer. A két esemény egybeesése különösen alkalmasnak tűnt arra, hogy a történelmi tragédiát vallási keretben idézzék fel.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár számos, a 19. század utolsó harmadától a 100 éves évfordulóig bezáróan, nyomtatásban is megjelent füzetet őriz, amelyben mohácsi emlékünnepi beszéd található. Ezek a kiadványok bepillantást engednek számunkra abba, hogyan is emlékeztek elődeink a mohácsi tragédiára. A korabeli ünnepi beszédek nem pusztán történelmi eseményeket idéztek fel: tükrözik az adott korszak gondolkodását, közösségi emlékezetét, vallásos érzületét és azt is, milyen jelentést tulajdonítottak a mohácsi csatának saját korukban. Sok esetben az emlékbeszédek nyomtatott kiadásának bevételét a mohácsi hősök emlékezetének további fennmaradására fordították (pl. emlékszobor, fogadalmi templom építtetése).

2026-ban, a mohácsi csata 500. évfordulóján is méltó módon emlékezünk történelmünk egyik meghatározó eseményére, csatlakozva a Király József-féle alapítvány magasztos céljaihoz. A jubileumi rendezvénysorozat kiemelt eseményeként augusztus 29-én, szombaton 11 órakor koncelebrált ünnepi szentmisét mutatnak be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a mohácsi Fogadalmi templom előtt, a Széchenyi téren felállított szabadtéri oltárnál.
Grafika: Mohács 500

22/08/2026

KOVÁSZ CSALÁDI FESZTIVÁL A PÉCSI EGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁRBAN

A Kovász Családi Fesztivál alkalmával a Pécsi Egyházmegyei Levéltár egyedülálló gyűjteménye is megnyílt a látogatók előtt: Dr. Somodi Imre levéltáros tolmácsolásában történetek keltek életre.
A kiállított különleges oklevelek, iratok, kötetek, fényképek sok érdeklődőt vonzottak, akik betekintést nyerhettek a levéltár működésébe és fontos kulturális küldetésébe, és azt is megtudhatták, hogy melyek a levéltáros szakma örömei és szépségei.

21/08/2026

KOVÁSZ VISSZATEKINTÉS

20/08/2026

Nemsokára kezdünk...

MESTERSÉGÜK CÍMERE A KÖNYV!
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár is várja a látogatókat augusztus 20-án, a KOVÁSZ FESZTIVÁLON❗️
__________________________
📚10:00-16:00 kreatív program a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Mesterségem címere: a könyv – kreatív technikák a könyvkötésben)
📖10:30, 11:30, 13:30, 14:30 idegenvezetéssel és kiállításbemutatóval (Rejtélyes régi könyvek – előzékek a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban) egybekötött látogatás a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban
📓10:30, 11:30, 13:30, 14:30 idegenvezetéssel és kiállításbemutatóval egybekötött látogatás a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban (levéltári dokumentumok és Brenner János-kiállítás)

📌A KOVÁSZ Fesztivál minden programja ingyenesen látogatható. A rendezvény programjai eső esetén is megtartásra kerülnek.

A fesztivál további programjai 👇
https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/kovasz-fesztival-ismet-lesz-csaladi-programkavalkad-augusztus-20-an-pecsett/

19/08/2026

E-ARCHIVUM ONLINE KUTATÁS - ÁTÁLLÁS

2026. augusztus 24-én megkezdődik a Pécsi Egyházmegyei Levéltár E-archivum kutatási szolgáltatásának (E-Levéltár) költözése. 2026. szeptember 1-től az új kutatói regisztrációk már a matricula.hu oldalon (a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatás felületén) tehetők meg, a még aktív kutatói-felhasználói fiókok itt fognak működni. (Segítség a matricula.hu használatához.)
Azok a kutatóink, akik 2026. augusztus 24-ét megelőzően a Pécsi Egyházmegyei Levéltár E-archivum honlapján regisztráltak és a szolgáltatásra előfizettek, az átállás egy hetében továbbra is a https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/ webhelyen tudnak belépni és kutatni, de amint lejár felhasználói fiókjuk érvényessége, újabb időszakra már csak szeptember 1-jétől tudnak a matricula.hu felületén regisztrálni.
Új regisztrációra és ahhoz tartozó előfizetésre 2026. augusztus 24. és 31. között nem lesz lehetőség.
A változás az e-kutatás szolgáltatás tartalmát, szerkezetét, használatának módját és lehetőségeit nem érinti, pusztán annak környezete változik.
A matricula.hu felületén több egyházi levéltár online tartalomszolgáltatása is elérhető (https://matricula.hu/ekutatohelyek). Regisztrálni csak egyetlen alkalommal szükséges, ezt követően az egyes levéltárak szolgáltatásai a megfelelő előfizetésekkel érhetők el.
A matricula.hu használatához a tájékoztató anyag a Regisztráció, előfizetés, kutatás - gyakorlati tudnivalók c. oldalán található.
Türelmüket és megértésüket köszönjük!

18/08/2026

A KOVÁSZ CSALÁDI FESZTIVÁLON MI IS OTT LESZÜNK. VÁRUNK SZERETETTEL MINDEN ÉRDEKLŐDŐT!

MESTERSÉGÜK CÍMERE A KÖNYV!
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár is várja a látogatókat augusztus 20-án, a KOVÁSZ FESZTIVÁLON❗️
__________________________
📚10:00-16:00 kreatív program a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Mesterségem címere: a könyv – kreatív technikák a könyvkötésben)
📖10:30, 11:30, 13:30, 14:30 idegenvezetéssel és kiállításbemutatóval (Rejtélyes régi könyvek – előzékek a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban) egybekötött látogatás a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban
📓10:30, 11:30, 13:30, 14:30 idegenvezetéssel és kiállításbemutatóval egybekötött látogatás a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban (levéltári dokumentumok és Brenner János-kiállítás)

📌A KOVÁSZ Fesztivál minden programja ingyenesen látogatható. A rendezvény programjai eső esetén is megtartásra kerülnek.

A fesztivál további programjai 👇
https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/kovasz-fesztival-ismet-lesz-csaladi-programkavalkad-augusztus-20-an-pecsett/

14/08/2026

MEGÚJULT BARTALITS MIHÁLY MAGYAROK NAGYASSZONYA SZOBRA DOROSZLÓN

2026. február 23-án adtunk hírt egy levéltári kutatás kapcsán a vajdasági, Bartalits Mihály által készített Magyarok Nagyasszonya szobor készítéstörténetének kutatásáról. A történet folytatódott és kerek egésszé lett.

2026. augusztus 13-án, több hónapos restaurálás után visszatért eredeti otthonába, a doroszlói Segítő Szűz Mária Egyházmegyei Kegyhelyre az 1861-ben felállított, Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló kőszobor. A helyreállítást Biacsi Karolina okleveles kőrestaurátor, a RESTAURO Művészeti Műhely vezetője végezte.
A restaurálást az elmúlt időszak levéltári kutatásai is megelőzték és kísérték. Ezek során sikerült bizonyítani, hogy a szobor Bartalits Mihály pécsi szobrász alkotása, és több olyan adat is előkerült, amely közelebb vitt bennünket a mű keletkezéstörténetéhez. A kutatás különösen izgalmas részét jelentették a pécsi levéltári források, amelyek segítségével az eddig névtelenül számon tartott doroszlói alkotás bekerülhetett Bartalits ismert műveinek sorába.
A szobrot az 1859-es nagy doroszlói tűzvészt követően, 1861-ben állították fel a Szentkúton. Az elmúlt 165 év azonban jelentős nyomokat hagyott rajta. A restaurálás során mintegy 34 egymásra került festékréteget tártak fel, és olyan sérülések is láthatóvá váltak, amelyek a szobor mozgalmas történetéről tanúskodnak. Lövésnyomokat találtak Mária és a gyermek Jézus fején, valamint a paláston is. Ismertté vált az is, hogy 1947 pünkösdhétfőjének hajnalán a gyermek Jézus fejét letörték; azt később visszaillesztették, ám nem egészen az eredeti helyzetében. A mostani helyreállítás ezt is korrigálta.
A restaurálás fontos célja volt az alkotás eredeti ikonográfiai karakterének visszaadása. A korábban fehér alsóruhában és kék palástban látható Mária ismét a Magyarok Nagyasszonya ábrázolásához illő királynői bíbor ruhát és kék palástot kapott, a magyar koronázási jelvényeket megjelenítő részletek pedig aranyozva kerültek helyreállításra.

A 165 éves szobor augusztus 13-i visszaérkezése így jóval többet jelentett egyszerű restaurálásnál. Egy olyan alkotás került vissza a doroszlói Szentkút középpontjába, amelynek immár nemcsak megújult külsőjét, hanem alkotóját és történetének számos eddig ismeretlen részletét is ismerjük. Bartalits Mihály pécsi műhelyéből 1861-ben a délvidéki Doroszlóra került szobor másfél évszázad múltán egyszerre lett egy kegyhely megújulásának és egy sikeres művészet- és helytörténeti kutatásnak a tanúja.

Szerző: Ft. mgr. Horvát Ákos plébániakormányzó / kegyhelyigazgató (Doroszló)

A képek forrása: Hét Nap / Szalai Attila

12/08/2026

MOHÁCS 500
TUDTAD-E…

…hogy 1816-ban egy bükkfa gyökerei közül milyen, a mohácsi vész idejéről való tárgy került elő, amely ma a Pécsi Egyházmegye KincsTár kiállításának egyetlen középkori darabja?

A kárászi plébánia historia domusában és az 1829-es Canonica Visitatióban is szerepelt az alábbi történet: 1816. április 24-én a Perthos-hegy aljában az erdő szélén a tavaszi nagy esőzés gyökerestől kifordította egy ősi odvas bükkfa törzsét, amely egy kárászi ház udvarára gördült le. Az egymásba gabalyodott és agyaggal összetapadt gyökerek közül egy rendkívül szép kivitelű, ezüstből készült kehely került elő. A törökök a mohácsi vész idején a kis Kárász települést is szétdúlták, ekkor a kelyhet a menekülő keresztények biztonság kedvéért rejtették a bükkfa gyökerei közé a földbe, de mivel a vesztes csata után az emberek nem tértek vissza, ekképpen három évszázadon át pihent a föld mélyén.
Horváth János (1780–1847) kárászi plébános a megtalálását követően beküldte Király József pécsi püspöknek, aki a mohácsi püspöki templomba (Szent Kereszt-templom) helyezte el letét gyanánt. Dr. Szőnyi Ottó pápai kamarás, a Központi Egyházművészeti Hivatal elnöke által Mátyás király korabelinek titulált ötvöstárgy valamikor a 19. század folyamán visszakerülhetett Pécsre, mert 1921-ben a szerb megszállók elől gr. Zichy Gyula akkori megyéspüspök (1906–1925) papírba csomagolva vitte a szerbek elől rejtőzködve a Mohács-Belvárosi Templomba. Ideiglenes használatban itt maradt 1936-ig, de továbbra is a pécsi püspöki kápolna tulajdonát képezte. Ekkor a püspöki hivatal elrendelte a kehely beszállítását Pécsre.
A Mohács-Belvárosi Plébánia historia domusának külön bejegyzése szerint 1952. június 27-én Virág Ferenc megyéspüspök végleg odaadományozta a kelyhet a Mohácsi emléktemplomnak.
Nincs pontos információnk arról, hogy mikor kerülhetett újra Pécsre az ötvösremekmű: feltételezések szerint az 1970-es években az országos egyházművészeti felmérés keretében hozták be a Pécsi Püspökségre. Az 1987-es székesegyházi kincstár leltárában már szerepelt. 1994-ben a Pécsi Székesegyház Mária-kápolnájában megnyitott kiállításában bemutatásra is került a nagyközönség előtt, mint egyetlen középkori, későgótikus ötvöstárgya a Pécsi Egyházmegyének. Ma a Püspöki KincsTár állandó kiállításában tekinthető meg.

A kehely leírása: Leltári szám: P 75.5. M: 24 cm, Talp átm.: 14.5 cm; Száj átm.: 9.4 cm
15. század végi ezüst kehely, cuppája aranyozott. Ismeretlen mester munkája.

„Hatkaréjú, széles szegélyű, magas peremű talp. A talphát hat csepp alakú mezőjében a diagonálisan futó pálcák rombusz alakú közeit kör alakú filigrán-gyűrűk töltik ki. A pálcák metszéspontjain egy-egy, a mezőkben pedig két-két granulált gyöngy látható. A talpéhoz hasonló a cuppa kosár teljes felületét beborító díszítés is. A szárgomb (nodus) lapított, küllős tagolású, felületén öntött leveles dísz, a küllők végpontjaiban öntött, stilizált virágmotívum. A kehely megújított talpperemén vésett felirat olvasható: „IK.E.V.Eccl.”, amely valószínűleg Király József pécsi püspökre (1807–1825) utal.” A második, két világháború közötti felújítására utal a kehely talpának belső oldalán, egy külön kis cégtáblácska: HAUSNER FRIGYES Bp. Váci UTCA 51. felirattal.

Szakirodalom:
Reitzler Pálné Gál Éva: Adatok a pécsi székesegyházi kincstár ötvöstárgyainak történetéhez In.: Tanulmányok Pécs történetéből 2–3. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 248–249. p.

Kiss Erika: A Pécsi Püspökség Kincstára – Ötvösművek. In: A Pécsi Püspökség évezredes öröksége. Történet – kiállításvezető – érdekességek. Várkastély Kiadó, 2015. 52–53. p.

05/08/2026

MOHÁCS 500
TUDTAD-E…
…hogy egy azóta megcáfolt hagyomány szerint tanáraikkal együtt 300 pécsi egyetemi hallgató lelte halálát a mohácsi csatában, és zászlójuk maradványát nagy becsben őrizték a hajdani Klimo György püspök püspöki könyvtárban a 18. század végétől?

Sokáig tartotta magát az a legenda, hogy 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában tanáraikkal együtt 300 pécsi egyetemi hallgató lelte halálát. A 18. században az emlékezet fenntartásához tartozott egy tárgyi emlék is, amelyről az a hír járta, hogy a mohácsi csatában alatta vonultak hadba és haltak meg a pécsi egyetemisták.
Klimo György pécsi püspök (1751–1777) 1778-as hagyatéki jegyzékének a püspöki könyvtárról készített leltárában a főbejárat felőli középső szoba egyik felszerelési tárgyaként szerepelt „egy régi katonai zászló zászlótartóban”. Az 1774-ben alapított első magyarországi, nagy nyilvános bibliotékában ugyanis a kéziratos és nyomtatott művek mellett muzeális tárgyi emlékek is fellelhetők voltak.
A bibliotéka költözésével a zászlórúd is átkerült az önálló, klasszicista könyvtárépületbe. A reformkori könyvtárlátogatók pedig mély meghatottsággal emlegették a zászlórudat. Dr. Szőnyi Ottó könyvtárőr a 20. század elején az alábbi leírását adta: „Zászlórúd, mely 3,41 m hosszú. Rajta macskafejes bronzszegekkel ráverve selyemzászló csekély maradványai. A hagyomány szerint e zászló alatt esett el Mohácsnál 1526-ban a 300 pécsi egyetemi hallgató. A hagyománynál erősebb bizonyíték nincs erre…”
A zászlórúdnak szomorú vége lett: a Magyar Király Erzsébet Tudományegyetemnek átadott Klimo Könyvtárban egy egyetemi könyvtári szolga – nem ismerve a zászlórúd korábbi funkcióját – befaragta partvisnyélnek…
Az ezt követően fennmaradt mohácsi zászlónyél két darabját Scher Tibor egyetemi könyvtárigazgató szúette állapotára való tekintettel, valamint a jobb konzerválás végett 1953-ban letétként átadta a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának, Dombay Jánosnak.
Ma fellelhetősége sajnos ismeretlen.
A történeti kutatások szerint a 300 pécsi diák hősi halálának legendája csak a 18. század elején keletkezett, és nincs rá valós bizonyíték.

A kép mesterséges intelligenciával készült Dr. Szőnyi Ottó leírása alapján.