Jewish Cemetery of Liska / Tzvi Hershele Lisker or Olaszliszka Zsidó Temető

02/08/2026

Mit tud egy százötven éves történet, amitől kétszáz mai fiatal egyszerre elhallgat?

Rabbi Yaakov Ber Teitelbaum, a Boro Park-i Sigeter Rov liszkai látogatása Reb Hershele Lisker történelmi igényességgel megújított oheljében kezdődött. A nagy tudású rabbi – Rabbi Zalman Leib Teitelbaum williamsburgi Satmar Rebbe fia – együtt imádkozott a mintegy kétszáz jesivabócherrel, majd elhelyezte a fiatalok kvitlikre írt kéréseit a szent cádik sírhelyénél.

A kvitli egy névvel és személyes kéréssel megírt kis cédula. Egészségért, megélhetésért, gyermekáldásért, megfelelő házastársért vagy más segítségért szóló imakérések kerülhetnek rá. A haszid zsidó hagyományban ezeket gyakran egy nagy tiszteletű rebbe elé viszik, vagy egy elhunyt cádik sírhelyén helyezik el.

Az imát követően a Sigeter Rov felkereste az új liszkai hachnossas orchimot, vagyis a zarándokokat és vendégeket fogadó közösségi házat. A bócherek pillanatok alatt körbevették. Amikor beszélni kezdett, a közel kétszáz fiatal között teljes csend lett.

A Sigeter Rov családjának egyik nagy őséről, Rabbi Moshe Teitelbaumról, a Yismach Moshéról és annak tanítványáról, Reb Hershele Liskerről mesélt. A Yismach Moshe a történelmi magyarországi haszidizmus egyik meghatározó alakja volt Újhelyen, Reb Hershele pedig éveket töltött mellette, és egyik kiemelkedő tanítványává vált. A liszkai haszid hagyomány számos tanítása és szokása ezen a mester–tanítvány kapcsolaton keresztül öröklődött tovább.

A haszid történet nem egyszerűen régi anekdota. Gyakran egy egész tanítást sűrít néhány percbe. Megmutatja, hogyan döntött egy cádik nehéz helyzetben, hogyan bánt egy szegény emberrel, mit válaszolt annak, aki tanácsért fordult hozzá, vagy miként t***e érthetővé a Tóra valamely gondolatát. Egy jól elmondott történetet könnyebb megőrizni és továbbadni, mint egy elvont magyarázatot.

Ezért övezi különleges tisztelet a rabbikat, rebbéket és cádikokat a hagyományos zsidó közösségekben. A tekintélyük nem pusztán egy címből ered. Tóra-tudást, vallási tapasztalatot, személyes példát és nemzedékeken át továbbadott mesorát képviselnek. A fiatalok nem azért hallgatnak, mert ezt valaki rájuk parancsolja, hanem mert tudják, hogy egyetlen történet mögött is több nemzedék összegyűjtött tudása állhat.

31/07/2026

Nyolcvan év után újra tisch volt Liszkán

Reb Hershele Lisker 152. jorcájtja alkalmából az új liszkai hachnossas orchim első alkalommal adott otthont hagyományos haszid tischnek. Ilyen közösségi eseményre nyolc évtizede nem volt példa Olaszliszkán.

Az ünnepi asztal körül együtt foglaltak helyet a rabbik, a jesivabócherek és a világ különböző közösségeiből érkezett vendégek. Felszolgálták a vacsorát, bort osztottak, lecháimot mondtak, közben pedig tórai tanítások és régi liszkai történetek hangzottak el.

Rabbi Yosef Chaim Greenwald a Tórából és a Talmudból idézett, az elhangzott gondolatokat pedig Reb Hershele Lisker életéhez és tanításaihoz kapcsolódó történetekkel t***e érthetővé. Felidézte a nagy cádik bölcsességét, emberségét, hitét és azt a felelősséget, amellyel a hozzá forduló emberek felé viseltetett.

Egy haszid tischen az étkezés és a tanítás nem két külön program. A közös asztalnál egy lecháimot újabb tórai gondolat, egy történet vagy egy régi tanítás követhet. Az együtt töltött este így válik közösségi és vallási alkalommá, amelyben az idősebbek továbbadják, a fiatalabbak pedig meghallgatják és magukkal viszik az előző nemzedékek hagyományát.

A cádik jorcájtja a haszid közösségekben nemcsak az elmúlásról szól. Felidézik mindazt, amit életében tanított, és történeteken keresztül újra megmutatják, miért fordultak hozzá annyian tanácsért, segítségért és áldásért. A liszkai tisch is ilyen méltósággal, Tórával és Reb Hershele emlékének tiszteletével telt.

Az új hachnossas orchim ezen az estén nem egyszerűen megnyitotta kapuit, hanem először töltötte be azt a szerepet, amelyre létrejött: helyet adott a Liszkára érkező zsidó zarándokoknak, a közös étkezésnek, a tanításnak és az együttlétnek.

31/07/2026

Davening - ima teljes testtel és lélekkel

A liszkai jorcájt másnapján Rabbi Yaakov Ber Teitelbaum, a Boro Park-i Sigeter Rov mintegy kétszáz jesivabócherrel imádkozott Reb Hershele Lisker világhírű, történelmi igényességgel megújított oheljében. A Sigeter Rov mély átéléssel vezette a közös imát, a fiatalok pedig vele együtt dávenoltak a szent cádik sírhelyénél.

A zsidó imádság egyik legfontosabb fogalma a káváná. Jelentése szándék, figyelem és belső odafordulás. Az imakönyv szövege kötött, de ettől az ima még nem válik automatikussá. Ugyanazokat a szavakat lehet pusztán elmondani, és lehet úgy is kimondani, hogy közben az ember valóban tudja, ki előtt áll, érti a mondatok jelentését, és saját reményeit, félelmeit, háláját vagy fájdalmát is beleteszi azokba.

A haszid hagyományban ezért az ima nemcsak kötelesség, hanem avodá, vagyis lelki munka. Az elmélyülés néha csendben, máskor lehunyt szemmel, ringó mozdulatokkal vagy erőteljesebb hangon jelenik meg. Nem külső látványosságról van szó. A mozdulat és a hang annak a jele, hogy az imádkozó egész lényével részt vesz abban, amit mond. Ezt nevezik hiszojrerusznak, lelki felébredésnek, illetve devekusznak, az Örökkévalóhoz való ragaszkodásnak.

Reb Hershele Lisker az Ách Pri Tevuá egyik tanításában arról írt, hogy minden dolog kezdetén az emunának, a hitnek kell állnia. A kávánával elmondott ima ennek a hitnek az egyik legtisztább megnyilvánulása: a szavak mögött ott van a bizalom, hogy az ember nincs egyedül, és az imádságának valódi értelme van.

Egy jesivában nemcsak Tórát, Talmudot, háláchát és vallási törvényeket tanulnak. A bócherek azt is idősebb rabbiktól és tanítóiktól sajátítják el, hogyan kell imádkozni, hogyan lehet a megszokott szavakat újra személyessé tenni, és mit jelent teljes figyelemmel az Örökkévaló előtt állni. A Sigeter Rov itt nemcsak vezette az imát, hanem a saját példájával tanított.

30/07/2026

Amikor kétszáz fiatal együtt énekel Liszkán

A liszkai jorcájt másnapján kétszáz jesivabócher énekelt teljes átéléssel nigunt Reb Hershele világhírű, történelmi igényességgel megújított oheljében. Velük volt Rabbi Yaakov Ber Teitelbaum, a Boro Park-i Siget közösség rabbija, a Sigeter Rov, aki Rabbi Zalman Leib Teitelbaumnak, a williamsburgi Satmar Rebbének a fia.

A nigun a haszid zsidó kultúra egyik legkülönlegesebb hagyománya. Nem egyszerűen dal: olyan vallási dallam, amelyhez gyakran nem tartozik szöveg. A hangok sokszor csak ismétlődő szótagokból állnak, mégis mindenki pontosan érti, mit fejeznek ki. Lehet bennük öröm, vágyakozás, hit, hála, fájdalom vagy éppen elmélyült ima.

A haszid hagyomány szerint vannak dolgok, amelyeket szavakkal már nem lehet igazán elmondani. Ilyenkor marad a dallam. A nigun segít elcsendesedni, összpontosítani és közelebb kerülni ahhoz a lelkiállapothoz, amelyben az ima már nemcsak elmondott mondatokból áll. Amikor pedig kétszáz ember ugyanazt a dallamot énekli, az egyéni hangokból közös ima lesz.

Ennek Liszkán különös jelentősége van. Ezek a fiatalok több ezer kilométerre születtek innen, többségük Williamsburg, Boro Park, Kiryas Joel vagy más amerikai haszid közösség jesiváiban tanul. Mégis eljöttek Olaszliszkára, Tokaj-Hegyaljára, ahhoz a cádikhoz, akinek tanításait és történeteit családjaik több mint másfél évszázada őrzik.

Reb Hershele Lisker a magyar haszid zsidóság egyik legnagyobb alakja volt. Jámborságáról, bölcsességéről, nagylelkűségéről és a szegény családok támogatásáról egyaránt ismerték. A hozzá kapcsolódó történetek nemcsak csodás t***ekről és áldásokról szólnak, hanem arról is, hogyan fordult türelemmel és emberséggel azok felé, akik tanácsért vagy segítségért érkeztek hozzá.

A régi magyarországi haszid világ központjai – Liska, Siget, Satmar, Kerestir, Ujhely, Mád – ma már több ország területén találhatók. A hozzájuk kötődő zsidó vallási és kulturális örökség azonban továbbra is összetartozik. Tokaj-Hegyalja és Zemplén zsidó emlékhelyei ezért nem csupán a múltról mesélnek, ma is megtelnek imával, énekkel és fiatalokkal.

30/07/2026

Világhírű rabbik köszöntik egymást Olaszliszkán

Reb Hershele Lisker 152. jorcájtját követő napon Rabbi Yosef Chaim Greenwald mintegy kétszáz jesivabóchert fogadott Olaszliszkán. A bócherek – vagyis a jesivákban Tórát és Talmudot tanuló fiatalok – együtt érkeztek a liszkai rebbe sírhelyéhez, hogy közösen imádkozzanak a szent cádik oheljében.

Az ima közben lépett be Reb Hershele világhírű, történelmi igényességgel megújított oheljébe a nagy tudású Rabbi Yaakov Ber Teitelbaum, a Boro Park-i Siget közösség rabbija, akit a haszid világban Sigeter Rovként ismernek. Ő Rabbi Zalman Leib Teitelbaumnak, a williamsburgi Satmar Rebbének a fia, és a szatmári–szigeti Teitelbaum rabbidinasztia ma élő nemzedékének egyik jelentős alakja.

A Sigeter Rov érkezésekor azonnal bekapcsolódott a közös imába. Rabbi Yosef Chaim Greenwalddal röviden, nagy tisztelettel köszöntötték egymást, majd az ima vezetését Rabbi Yaakov Ber Teitelbaum vette át. A közel kétszáz bócher vele együtt mondta az imát Reb Hershele Lisker sírhelyénél.

Különös súlyt adott a pillanatnak, hogy Liska, Siget és Satmar neve nem egymástól távoli történeteket jelöl. Olaszliszka, Máramarossziget és Szatmárnémeti a történelmi magyarországi haszid zsidóság meghatározó központjai voltak. Az itt működő rebbék, rabbik és jesivák tanításai egész Közép- és Kelet-Európa zsidó vallási életére hatottak, majd a holokauszt után Jeruzsálemben, Williamsburgben, Boro Parkban, Kiryas Joelben és a világ más haszid közösségeiben éltek tovább.

A liszkai ohelt ezúttal kétszáz fiatal hangja töltötte meg. Talán ez mutatja meg a legjobban, mit jelent az élő zsidó örökség: nem csupán megőrzött épületeket és régi sírköveket, hanem továbbadott tudást, közösen elmondott imát és egy új nemzedéket, amely még mindig tudja, miért érkezik Liszkára.

30/07/2026

Újabb történelmi találkozás Olaszliszkán

A jeruzsálemi Toldos Aharon haszid közösség nagy tiszteletű rebbéje, Rabbi Dovid Kohn és a haszid világ egyik legismertebb szónoka, a nagy tudású Rabbi Yosef Chaim Greenwald találkozott Liszkán, Reb Hershele 152. jorcájtja alkalmából.

Rabbi Yosef Chaim Greenwaldot a haszid közösségekben „maggid mésárimként”, vagyis kiemelkedő vallási szónokként ismerik. Jiddis nyelvű tanításait mély Tóra-ismeret, cádiktörténetek és különleges lelki erő jellemzi. Beszédeiből a Pardes HaTzaddikim című, többkötetes könyvsorozat is megszületett. Rabbi Dovid Kohn pedig 1996 óta a jeruzsálemi, Mea Shearim központú Toldos Aharon haszid közösség rebbéje, a hagyományos haszid zsidóság egyik nagy tekintélyű, nemzetközileg ismert vallási vezetője.

Találkozásuk helyszíne önmagában is különleges jelentést hordozott. Olaszliszka a 19. században a magyarországi haszid zsidóság egyik legfontosabb szellemi központjává vált. Mindez elsősorban Rabbi Cvi Hers Friedmannak volt köszönhető, aki 1808 és 1874 között élt, és több mint négy évtizeden át vezette a helyi zsidó közösséget.

A liszkai rebbe híre messze túlnyúlt Tokaj-Hegyalja és a történelmi Magyarország határain. Bölcsessége, embersége, szerénysége és Tóra-tudása miatt Galíciából, Lengyelországból, Oroszországból és a Monarchia számos vidékéről érkeztek hozzá tanítványok, kereskedők és tanácsot kereső családok. Olaszliszka az ő idejében nemcsak vallási központ, hanem a tokaji borvidékhez kapcsolódó zsidó kereskedelmi és kulturális élet egyik meghatározó települése is lett.

Tokaj-Hegyalja zsidó öröksége ugyanis nem választható el a borvidék történetétől. A zsidó borkereskedők, családok, rabbik és közösségek évszázadokon keresztül szerves részei voltak Tokaj, Olaszliszka, Mád, Bodrogkeresztúr, Tarcal és a környező zempléni települések gazdasági és kulturális életének. Ennek az örökségnek az egyik legismertebb emlékhelye ma is a liszkai zsidó temető és a világhírű ohel, amely Reb Hershele Lisker sírhelyét őrzi.

A jorcájt a zsidó hagyományban az elhunyt igaz ember halálának évfordulója. Ilyenkor a hívek imádkoznak, zsoltárokat mondanak, kvitliket helyeznek el, és felidézik a cádik tanításait. Reb Hershele jorcájtját minden évben Áv hónap 14-én tartják. A világ különböző részeiről érkező haszid zsidó zarándokok számára Liska ma sem pusztán történelmi helyszín, hanem az imádság, az áldáskérés, az emlékezés és a lelki kapcsolódás élő helye.

Toldos Aharon rebbe és Rabbi Yosef Chaim Greenwald liszkai találkozása ezért jóval több volt két nagy tiszteletű rabbi személyes találkozásánál. A magyarországi haszidizmus múltja és a ma is élő nemzetközi haszid zsidóság kapcsolódott össze azon a helyen, ahonnan több mint másfél évszázaddal ezelőtt Reb Hershele tanításai elindultak.

30/07/2026

A nagy tudású Rabbi Jáákov Ber Teitelbaum, a Siget Rov látogatott el Liszkára. A boro parki Siget közösség rabbija Rabbi Zalman Leib Teitelbaum williamsburgi Satmar Rebbe fia – tehát nem a veje, ahogy korábban gondoltuk.

A liszkai hachnossas orchimban lecháim mellett beszélt az újhelyi Yismach Moishéről és leghíresebb tanítványáról, a liszkai Reb Hershele Friedmannról. Történeteket és tanításokat idézett fel, miközben fiatal és idős jiddisek együtt, nagy figyelemmel hallgatták.

A Siget Rov számára ez különösen közeli történet. A szigeti és a szatmári rabbinikus hagyomány is a Yismach Moishe családjához és szellemi örökségéhez kapcsolódik, Reb Hershele pedig Sátoraljaújhelyen tanult nála. Később Olaszliszkán lett rabbi, és a 19. századi magyarországi haszid zsidóság egyik legismertebb alakja.

A Rov örömmel látta, hogy Liszkán elkészült az új hachnossas orchim, ahol a messziről érkező zsidó zarándokok méltó körülmények között pihenhetnek meg, étkezhetnek és találkozhatnak egymással. Nagyon jól érezte magát Olaszliszkán, és már jelezte, hogy hamarosan ismét visszatér.

Felkereste Reb Hershele történelmi igényességgel megújított oheljét is. A liszkai rebbe sírhelye ma a magyar zsidó örökség egyik legismertebb zarándokhelye, ahová évről évre haszid zsidók érkeznek New Yorkból, Williamsburgből, Boro Parkból, Kiryas Joelből, Londonból, Antwerpenből és Izraelből.

Olaszliszkán ma is egymás mellett van jelen a zsidó történelem és az élő vallási hagyomány. A zsidó temető, Reb Hershele ohelje, az egykori zsinagóga megmaradt falai és az új hachnossas orchim mind Tokaj-Hegyalja és Zemplén különleges zsidó kulturális örökségéhez tartoznak.

26/07/2026

Olaszliszka a nemzetközi sajtóban.

A VINnews – az amerikai ortodox közösség egyik legnagyobb hírportálja, havi több százezer olvasóval – ma egész cikket szentelt a településnek.

A történelmi igényességgel felújított liszkai ohel mára világhírű zarándokhellyé vált. Igazi különlegesség: egy kis zempléni település szakrális helyszíne, amelyhez évről évre emberek ezrei érkeznek a világ számos országából.

Reb Hershele Lisker 152. jorcájtjára idén is több ezer zarándokot várnak Olaszliszkára. A cikk bemutatja az ohelt, az új Hachnosas Orchim fogadóépületet, valamint az érkezők méltó fogadását szolgáló fejlesztéseket is.

A teljes cikk a megosztott linken olvasható.

https://vinnews.com/2026/07/26/thousands-expected-in-liska-for-152nd-yahrzeit-as-restored-ohel-new-facilities-welcome-pilgrims/

VINnews

Thousands Expected in Liska for 152nd Yahrzeit as Restored Ohel, New Facilities Welcome Pilgrims July 26, 2026 1:54 pm 0 By Joseph Feldman Share FacebookWhatsAppTwitterLinkedinEmail LISKA, Hungary (VINnews) — Thousands of Hasidic Jews are expected to arrive Tuesday in the northeastern Hungarian to...

20/07/2026

Kvitlik elhelyezése a liszkai cádik sírjánál

A Klein és Landberg család tagjai a megújult olaszliszkai ohelben imádkoztak a liszkai csodarabbi, Harav Hakadosh Reb Tzvi Hirsch Friedmann zt”l sírhelyénél.

A zsidó hagyományban a kvitli egy rövid írott kérés vagy ima. Általában nevek, családi ügyek, gyógyulásért, gyermekáldásért, megélhetésért, lelki békéért vagy más fontos dolgokért megfogalmazott kérések szerepelnek rajta. A kvitlit a látogatók a cádik sírjánál helyezik el, abban a hitben és reményben, hogy a szent ember érdeme közbenjárást jelenthet az imáik számára.

Ennek a pillanatnak különösen személyes jelentősége volt, mert a Klein és Landberg család nemcsak zarándokként érkezett Liszkára, hanem családi kötődéssel is. A Schwartz / Schwarcz ágon kapcsolódnak a liszkai csodarabbi családjához, így számukra ez az ima egyben visszatérés is volt az ősök helyére.

Sok haszid családban szokás, hogy a családtagok a kvitliket a családfőnek adják át. Ő magában elolvassa vagy átfutja a kéréseket, majd elhelyezi őket a tziyun mellett. Közben a jelenlévők csendben imádkoznak, vagy vallásos nigunokat énekelnek, ahogy ez most is történt az olaszliszkai ohelben.