Nyírtéti Református Egyházközség

12/09/2026

12/09/2026

Szükségünk van arra, hogy emlékezzük, milyen áron nyitotta meg megváltott népének az utat az ígéret földjére. Szükségünk van arra, hogy újra felidézzük Isten kegyelmének jóságát, hogy mit tett értünk az Úr - ez segít emlékezni. Ez nem azt jelenti, hogy nincs más napirendünk a családi életünkben. Fontos elmondani, amit az Úr értünk tett a golgotai kereszten, sőt a mostani hét eseményeiben is. Emlékeztetnünk kell magunkat, egymás bátorítására, hogy újra felismerjük, hogy Isten nem változik, és mindaz, aminek a múltban bizonyította magát, most és mindörökké az marad.
A szülőknek különleges felelőssége van abban, hogy meggyőződéssel adják át a következő nemzedéknek ezt az üzenetet. Amikor megkérdezik az új generációk, ahogy bizonyára évről évre Izráel népe gyermekei is megkérdezték: „Mit jelentenek ezek a kövek?” (Józs 4,6), erős hittel tudjuk mondani: Ez az Úr hatalmas cselekedetének emléke.
Igével és példával kell elmondanunk a következő generációnak, hogy az Úr keze hatalmas, és semmi sem túl nehéz neki. Isten beszél, mi engedelmeskedünk. Isten cselekszik; mi emlékezünk. „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsoltárok 103,2)
Minél inkább emlékezünk kegyelmére, annál inkább Istent fogjuk gondolkodásunk és bizalmunk középpontjába állítani, bármilyen nehézségekkel is kell szembenéznünk.

10/09/2026

Uram, vedd el az terveimet, és add nekem a Tieidet; cseréld fel a korlátozott látásmódomat a Te tökéletes akaratodra, az emberi stratégiámat pedig a Te isteni tervedre.

​A terveim jónak tűnnek számomra, jól átgondoltnak onnan, ahol állok, de hiányos információkon alapulnak, és egy olyan nézőponton, amely csak a kép egy részét látja.

​Taníts meg rá, hogy terveim feladása nem veszteség, hanem nyereség, és amit odaadok, azt sokkal jobbra cserélem annál, amit egyedül ki tudnék találni.

​A terveim átadása azt jelenti, hogy kieresztem az irányítást a kezemből, kinyitom a tenyerem, elengedem a saját időbeosztásomat és a módszereimet, és bízom abban, amit nekem szánsz, mert az felülmúlja azt, amit magamnak kívánhatnék.

​Segíts, hogy ezt a cserét készségesen hajtsam végre, ne pedig neheztelve ragaszkodva a terveimhez, miközben fél szívvel elfogadom a Tieidet; hanem teljesen elengedve az enyémet, hogy teljes egészében átölelhessem a Tiedet.

​Emlékeztess arra, hogy a Te terveid számolnak azzal, amit nem láthatok, olyan áldásokat rejtenek, amelyeket el sem tudnék képzelni, és elkerülik azokat a csapdákat, amelyekről nem is tudom, hogy léteznek, és olyan jó felé vezetnek, amit magamtól ki sem tudnék találni.

​Adj kegyelmet, hogy el tudjam engedni a terveimet, amikor azok különböznek a Tieidtől; hogy bízni tudjak ebben a cserében még akkor is, amikor nem értem; és hogy higgyem: a Te utad mindig jobb.

​Segíts, hogy ezt ma őszintén imádkozzam, Istenem: vedd el a terveimet, és add nekem a Tieidet – és ezt komolyan is gondoljam, elengedve a saját napirendemet, hogy befogadjam a Te tökéletes akaratodat.

​Jézus nevében,

​Ámen.

10/09/2026

A pihenés és kikapcsolódás fontossága

„Jöjjetek velem... és pihenjétek ki magatokat!” (Márk 6:31 STL)

Isten nem véletlenül írta elő a szombat megtartását, hanem azért, hogy megpihenjünk a munkánktól. Ha Isten úgy érezte, hogy hatnapnyi alkotó tevékenység után pihenésre van szüksége, nekünk mennyivel inkább? Jézus a pihenés elkötelezett híve volt. Egyszer missziós útra küldte a tanítványait. Amikor lelkendezve tértek onnan vissza, hisz annyi csodát láttak, Jézus – az esetleges várakozásainkkal ellentétben – nem arra biztatta őket, hogy őrizzék meg a friss lendületüket, hanem helyette „így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjétek ki magatokat egy kissé! Olyan nagy jövés-menés volt ugyanis, hogy még enni sem volt idejük. Elhajóztak egy lakatlan helyre magukban” (31–32. v. STL). Figyeld meg a „jövés-menés” kifejezést. Nem valami ilyesmi vesz téged is körül sokszor, annyira, hogy levegőt is alig kapsz?

Jézus attól tartott, hogy a tanítványai kibillenhetnek az egyensúlyukból. Vajon mit tudhatott, amit mi nem? Ő soha nem kapkodott, sosem tűnt zaklatottnak, és nem engedett a tömeg nyomásának, ahogyan a fontossági sorrendjéből sem, hanem mindig el tudta végezni, amit eltervezett. Jézus tudta, mekkora szükségük van a tanítványoknak a pihenésre és a kikapcsolódásra ahhoz, hogy hatékonyak maradhassanak. Elhatározás és tervezés nélkül azonban nem hullik az öledbe a szabadidő. Tartsd épp olyan fontosnak ezeket az időszakokat, mint bármely más teendődet. Így imádkozz: „Atyám! Segíts prioritásként kezelnem a pihenést! Segíts, hogy ezentúl ne bánjak rosszul a testemmel, amely a te templomod, és amit azért adtál nekem, hogy elvégezzem benne a földi küldetésemet.”

09/09/2026

Szeretnénk bizonyos dolgokat megvalósítani az életünkben. Az első kudarc után talán elhangzott ez a kijelentés: „Erre én nem vagyok képes!”
Lehet, hogy te nem vagy képes, de az Úr igen!
Kedves testvérem! Biztos vagyok abban, hogy ebben az időszakban te is nagy tervek előtt állsz.
Tervezz Istennel, ne hagyd ki őt amikor leírod a „Tennivalók” listádat. Ő egyengetni fogja lépteid. Olyan dolgok megvalósítására is képes leszel, amiről eddig csak álmodtál. Ha pedig azt érzed, hogy már nincs elegendő erőd a folytatáshoz, akkor Ő lesz a te erőd.
Ne csak a nagy dolgok döntésekor hívjuk segítségül az Urat, hanem életünk minden területén. Amikor reggel elindulunk otthonról, vagy felkelünk az ágyból, akkor is hívjuk segítségül az Ő nevét, mert nem fog cserben hagyni.
Mindezt Atyai szeretetből teszi. Ezért úgy gondolom, hogy az a legkevesebb, ha teljes szívből bízunk benne, és nem gondolkodunk azon, hogy: De mi lesz, ha...? Biztos, hogy sikerülni fog?
Isten már előre tud mindent, és minden okkal fog történni az életünkben, viszont ha bízunk benne, akkor a jó dolgok történésekor hálát adhatunk; a rossz dolgokon pedig át fog segíteni bennünket.
Bízz az Úrban! Ez legyen a mai napi feladatunk.

06/09/2026

https://youtu.be/7gbppJROyuA?is=OVBzt8UFV1GR5Adl

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

03/09/2026

Korán kelni azért, hogy előbbre haladjunk munkánkkal. Késő estig dolgozni, hogy elérjük a kitűzött célt. Éjszakákon át munkálkodni, hogy sikerrel tudjuk lezárni életünk bizonyos szakaszát.
Mégis, milyen csodálatos dolog, hogy Isten a munkában, tanulásban, sikerben nem hagy bátorítás nélkül senkit sem.
Isten, Jeremiás által üzeni ezt a népnek, hogy bár keserves a munka, fájdalmas a babiloni fogság, továbbra is reménykedjenek az aratásban.
Képzeljünk el egy embert, aki kimegy a mezőre, elveti a magot, és félelmek között kell várnia. Lesz-e elegendő eső? Jó lesz az időjárás? – végül a fáradozás egy idő után meghozza a maga gyümölcsét. Ahogyan a félelmek között levő magvető is végzi a dolgát, úgy fognak áldott gyümölcsöt betakarítani azok is, akik olykor könnyek között a hit imájával fáradoznak.
Számomra a sorok között a következő kijelentés visszhangzott: Ne csüggedj el! Ne add fel, amit elkezdtél! Lehet, hogy nehéz, amit most végzel, de kapaszkodj Isten üzenetébe, és megfogod látni, hogy az áldott aratás is elérkezik az életben.
Könny és öröm. Mielőtt feltennénk magunknak a kérdéseket a jövőről (Sikerülni fog? Győzni fogok? Elérem a célom?) előtte kérjük el Isten áldását a vetésünkre, a munkánk kezdetére.
Mert „Az Úr áldása gazdagít meg…” (Példabeszédek 10,22)