02/09/2026
Korábban hírt szerettem volna adni a Szvjatogorszki Lavrában történt dolgokról, ahol egy szerzetes atyát kivégeztek, másik 2 embert pedig életveszélyesen megkéseltek, de erről mások már megtették a magyar nyelvű híradást. Most egy ehhez kapcsolódó rendkívül veszélyes jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami Ukrajnában uralkodik. A lenti sorok már 4 nappal a támadás után születtek, tehát mind a sajtónak, mind a hatóságoknak lett volna idejük a történtekre reagálni. Nézzük, miről írnak:
Az „Espresso” c. TV műsorban elhangzottakból a néző megértheti, hogy semmi szörnyűség nem történt, és hogy a Moszkvai Patriarchátus szerzeteseit valójában nem kell sajnálni.
Négy nap telt el a Szvjatogorszki Lavrában történt tragédia óta, ahol ismeretlen támadók megöltek egy szerzetest, kettőt pedig megsebesítettek. Az eset nagy visszhangot kelt. Hogyan reagáltak a hatóságok? A válasz egyszerű és nem kevésbé megdöbbentő: teljes hallgatás. Az egyetlen dolog, ami napvilágra került, a helyi rendőrség közleménye, amely bejelenti a bűnügyi nyomozás megindítását. De még ez a nyilatkozat is csak egy hírügynökség újságíróinak kérdésére született. Más szóval, ha nem érkezett volna kérdés, semmit sem hallottunk volna.
Ráadásul nemcsak a hatóságok hallgatnak, hanem szinte az egész média is, ami magáért beszél. Felülről jövő „ajánlások” nélkül ilyesmi egyszerűen lehetetlen lenne, mert az eset túlságosan botrányos. Az állami felső vezetés tudja, hogy nem lehet teljesen eltussolni az ügyet, ezért már most ideiglenes jelentéseket adnak ki arról, hogyan kell pontosan beszámolni a szvjatogorszki tragédiáról.
Ennek egyik példáját egy központi televíziós csatornán, az Espresso c. műsorban látjuk: „Ki szúrta le a szerzetest? A mészárlás a Szvjatogorszki Lavrában.”
A műsorvezető által használt fő szó az „állítólag”. „Állítólagos támadás”, „állítólag az történt” és így tovább. De ami a legszembetűnőbb az nem is ez, hanem a hanglejtés és a beszédmód a grimaszolással és a rosszindulatú örömmel. Ez különösen az UOC-EM-PE betűszó gúnyos artikulációjában észrevehető. (Utalás arra, hogy ezek az emberek a kánoni, üldözött Ukrán Ortodox Egyházhoz tartoznak — a fordító.) A nézővel megértetik, hogy semmi szörnyűség nem történt, hogy a Moszkvai Patriarchátus szerzeteseit valójában nem kell sajnálni. És különben is, ki tudja, ki mészárolt le kit?
Néhány blogger már terjeszti a közösségi médiában azt az elképzelést, hogy a dolgok nem is egyértelműek, és hogy esetleg egy családi „késelés” történt a kolostorban. Azt mondják, a moszkvai papoknak nézeteltérésük támadt és azt rendezték le így – ez gyakori eset náluk.
A rendőrség már megindította az eljárást, ami azt jelenti, hogy a nyomozásnak eredménye kellene, hogy legyen. Továbbá az egyik áldozat arról számolt be, hogy egyenruhások késelték meg a „Dicsőség Ukrajnának” köszöntésre adott „helytelen” válasza miatt. Milyen tervet lehet végrehajtani egy ilyen nehéz helyzetben?
Nem lennénk meglepve, ha a nyomozás eredményéül végül egy PTSD-ben (poszttraumás stressz szindróma) szenvedő katonával találkoznánk, akit arra kényszerítettek, hogy megvédje magát a "moszkvai papok" agressziójával szemben, és az illető egyszerűen túlzásba vitte a védekezést. Ismerünk hasonló példákat. Például Sternenkóról, aki 2018-ban "önvédelemből" utolérte és leszúrta a támadóját.
Természetesen egy ilyen forgatókönyv utópisztikusnak tűnhet, de ma már egészen reális is lehet. Csak várnunk kell, és majd meglátjuk.
Nos, azóta eltelt újabb 6 nap, és semmi változás …
… és mindez abban az Ukrajnában történik, ami állítólag már teljesített minden EU csatlakozáshoz szükséges feltételt. De hiába fognak erővel elnyomni akár tömegeket is, az emberek Varszonofij szerzetesre és társaira fognak emlékezni, és ha kell, ezer torokból fognak hangzani az áldozatok szavai: „Dicsőség a mi Urunknak, Istenünknek, Aki mentsen meg és oltalmazzon minket!”
В «Эспрессо» зрителю дают понять, что ничего страшного не произошло, что монахов МП не очень-то и жалко.