A Nagyhalászi Református Egyház története
Azt, hogy a reformáció szelleme mikor is terjedt el ezen a területen pontosan megmondani nem lehet. 1597-ből már egy nagyhalászi jegyzőkönyv a református lelkészek fizetéséről ad híradást, amiből arra lehet következtetni, hogy ekkor már rendezett egyház lehetett itt. Perényi Péter Abaúj és Temesvár főispánja, koronaőr, Eger és Sárospatak ura a cuius regio
eius religionis (akié a föld, azé a vallás) elve alapján térítette a halásziakat a reformált hitre.
1604-ben romokban áll a falu és a templom, de 1696-ra már újra népes a falu, amikor az összeírók református fatemplomot találtak benne. Bár a mi református forrásaink szerint ez a fatemplom 1701-től állt, nem lehetetlen, hogy elődje egy korábbi volt. E templom mellett állt egy csinos fatorony két haranggal, az egyiken gót betűs felirat és 1562-es évszám volt. Mihályt Nagyhalászba ordinálták.
1619-ben pedig már a gyülekezetnek Úrvacsorai pohara van. 1645-ben Kőrösi Anna egy cinkkannát adományoz a gyülekezetnek, amire ez volt felírva: „A halászi ekklézsia számára Kőrösi Anna 1645.év”.
1647-ben pedig kenyértartóról is említést hallunk. Láthatunk utalást arra nézve is, hogy 1671-benaz egyház egy rektort hozat Debrecenből. Így tehát az egyházi vezetés meg volt oldva, és minden mehetett a maga útján a fejlődésben, az akkori nehéz viszonyok és körülmények között. Csuha Tamás helybeli közbirtokos 1783-ban ezt írta: „Lélek is számos vagyon, de mind jövevény, szolga és cseléd, gazda nincs több háromnál. Azon fennálló puszta templomnak faljai sokat könnyebbíthetnének templomunk felépítésében. Annak falai olyan erősek, hogy abból fél téglát se lehet kivenni a sok mész közül, és így egyén haszonvétel nem lehet a termésköveknél. Mellette régi nagy temető hely van ahol a pap háza, kertecskéje, a kántor és a harangozó meg lehet. Jóllehet, hogy árvíz idején hozzámenni nem lehet, de kevés nádcsinálással meg lehet igazítani. Ugyanis Halászban, és Ibrányban a helységet sok helyen árvíz idején elszaggatja a víz, úgyhogy a szomszéd sem mehet a szomszédjához csónak nélkül.”
Egy 1789. évi feljegyzés szerint: „a falun kívül volt egy igen régi kőtemplom. Utoljára a reformátusok bírták, s minthogy igen bajos volt oda járni Isten tiszteletére, fenntartása is igen sokba került, odahagyták és úgy építették a falu közepén fából.” A türelmi rendelet után engedélyezik az új templom építését, és a régi templom falainak a lebontását, melynek romjaiból a reformátusok 1789-ben, a katolikusok pedig 1804-ben hajókon hordták be a használható köveket, ki-ki a saját templomának az építéséhez.
1789. június 11-én kezdik meg a ma is álló templom építését, Bernyicsák Lipót nyíregyházi kőművesmester vezetésével, amikor az alapkövet is elhelyezték az északi szeglet alá. Az alapkő belül ki van vésve, a vésett gödörben van egy faolajjal megkent papiros, amire felírták az eklézsia vezetőinek a nevét. Az ácsmunkát a következő 1790-es évben Orosz András nagykállói ácsmester végezte. A székeke és a mennyezet 1791-ben készültek el, a felszentelést azon év december 11-én tartották meg. Prédikált Molnár Péter esperes az I. Kir. 8,13 alapján.
1791-ben épült meg a templom végleges formája. Tervezője ismeretlen, stílusa nagyon vegyes.
1792-ben egy nagyon szép szószéki koronát helyeztek el a templomban, amit Ölvedi András tarcali asztalos készített. Ára 80 rénes forint és 3 köböl rozs volt. Tussay Györgyné, Hagymásik és Szabó Miklós fizette. Ezután 1809-ben a templom északi oldalába építenek egy karzatot.
1824-ben a fa torony helyett a még ma is meglévő kőtornyot építették.
1845-ben építik meg a templom déli és keleti részébe a karzatokat.
1902-ben kap a gyülekezet új harangot. A kicsi harang súlya 371 kg, amelyet Hőnig Frigyes készített Aradon. A nagy harang súlya pedig 976 kg, amelyet a Budapesti Harangművek készített 1923-ban.
1913-ban épül meg a gyülekezet iskolája.
1959-ben a templom tornyára új tetőt építenek, valamint ezt a tetőt le is festik.
1966-ban a templom mennyezetének teljes felújítása történik meg, 1966. október 9-én hálaadó istentiszteleten, D.Dr.Bartha Tibor püspök úr végezte a hálaadó szolgálatot.
1975-ben teljeskörű felújítást végeznek a templomon.
1976-ban a gyülekezet a régi parókiát modernizálja, és egy fürdőszobát épít a lelkészi lakásba.
1994-ben épített a gyülekezet új parókiát, ahová előbb az akkori lelkész, Szarka László és családja költözött be, majd 1995-ben az új lelkészházaspár, Végh Miklós és családja.
2001-ben végezték el a templom padok teljes festését, az elektromos berendezések teljes kicserélését, valamint az orgona villamosítását, ami addig fújtatással működött.
2003. szeptemberében készült el egy 18 férőhelyes idősek otthona, amely a templomkertben található, a parókia mellett.
2012-ben a helyi önkormányzat átadta a helyi óvodát, mely a mai napig Nagyhalászi Református Óvodaként működik.
2020-ban megvalósult a templom teljes külső felújítása. A gyülekezet létszáma kb. 3000 fő, mivel a tiszatelki gyülekezetet nem olyan régen önálló gyülekezetté nyilvánították.
