Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség

06/09/2026

06/09/2026

https://www.youtube.com/watch?v=OCnggoyB-4g

Úrnapi Istentisztelet 2026. 09. 06. 10 óra

03/09/2026

31/08/2026

Lévay-tanévnyitó a belvárosban. Isten áldja a diákokat és a tanárokat az új tanévben is!

30/08/2026

https://www.youtube.com/watch?v=GpjrpNGrCtA

Úrnapi Istentisztelet 2026. 08. 30. 10 óra

29/08/2026

MOHÁCS 500 – A múlt sebeiből a reménység felé

Ma egy különleges, felemelő és megrendítő alkalom részese lehettem a Mohács 500 rendezvényen. Több száz ember gyűlt össze, hogy ötszáz év távlatából ne csupán egy nemzeti tragédiára emlékezzen, hanem együtt imádkozzon Magyarországért, népünk lelki megújulásáért, békességért és ébredésért.

Imádság, éneklés és dicsőítés töltötte be az alkalmat. Különösen megérintő volt látni, hogy különböző nemzetek képviselői – csehek, szerbek, horvátok, románok és magyarok – együtt álltak Isten előtt. Olyan népek fiai és leányai imádkoztak egymásért, akiknek közös történelmében nemcsak szép emlékek, hanem fájdalmak és sebek is vannak. Ma azonban nem ezek választottak el bennünket, hanem Krisztus kötött össze.

Számomra az egyik legmegrendítőbb pillanat az volt, amikor egy török házaspár kiállt, és bocsánatot kért mindazért a szenvedésért, amelyet a történelem során a török hódítás okozott a magyar népnek. Sokan sírtak. Majd imádkoztunk egymásért. Abban a pillanatban különösen is megtapasztalhatóvá vált, hogy Krisztusban a múlt sebei nem kell, hogy örökké elválasszanak bennünket. Van bocsánatkérés, van megbocsátás, van kiengesztelődés, és van új kezdet.

Az alkalom végén Nick Vujicic hirdette az evangéliumot, és előrehívta mindazokat, akik szeretnék átadni életüket Jézus Krisztusnak. Megrendítő volt látni, ahogy emberek elindulnak. Mert végül ez a legfontosabb: nem egyszerűen emlékezni arra, ami ötszáz évvel ezelőtt történt, hanem meghallani, mit mond ma nekünk Isten.

Mohács ötszáz évvel ezelőtt egy korszak végét jelentette. Ma pedig azzal a reménységgel jöttem el Mohácsról, hogy talán egy új korszak kezdetének is tanúi lehetünk.

Hiszem és imádkozom azért, hogy ne csak egyházaink, hanem egész nemzetünk életében erősödjön meg az evangélium hirdetése, a dicsőítés, az imádság, a békesség, a megbocsátás és az egymásra való odafigyelés. Hogy a széthúzás helyett egységet, a reménytelenség helyett reménységet, a közöny helyett hitet, a sebek őrzése helyett pedig gyógyulást keressünk.

Mohács 500 számomra ezért nemcsak emlékezés volt, hanem reménység.

Reménység arra, hogy Isten képes újat kezdeni velünk.
Reménység egy lelki ébredésre.
Reménység népünk megtérésére és felemelkedésére.
Reménység arra, hogy mindez ne emberek dicsőségére, hanem egyedül Isten dicsőségére történjen.

„Ha megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.”
2Krónikák 7,14

Mohács 500 – emlékezés, kiengesztelődés, ébredés.
A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de Isten kezében a jövőnk lehet más.

Meleg Attila lelkipásztor

27/08/2026

A mai gyülekezeti szalonnasütés képekben.

27/08/2026

2026. szeptemberi programok
Szeretettel hívunk és várunk mindenkit alkalmainkra.