A Karcagi Hitközség történetét először a Hitközségünk második rabbija Schück Salamon írta meg. Karcagon a Zsidók 1848-ban kezdtek el letelepedni, Kunmadarason, Kunhegyesen, Kisújszálláson, Kunszentmártonban, Túrkevén és Karcagon a Hitközség 1855-ban alakult meg. Rabbijukká a Karcagi székhellyel Hirsch urat választották, aki négy év tevékenység után visszatért Tiszabőre, hogy apja örökségét az otta
ni rabbi széket elfoglalja. A 20 évtizeden keresztül Debrecen és Budapest között a Karcagi Izraelita Hitközség volt az egyetlen Ortodox Hitközség. A mostani templom építését 1898-ban kezdték meg. A Főrabbi és a Karcagi zsidóság legszebb napja 1899. március 20-a a templom felavatásának napja volt. A Karcagi Blau Ferenc fia, Bolgár építész által tervezett templom belseje a 100 éves jubileumi ünnepségre teljesen felújult, eredeti formájában ugyanolyan fényben ragyogott, mint 100 évvel ezelőtt. Letelepedés után a zsidóság rövid idő alatt beilleszkedett a város gazdasági és szellemi életébe. Jelentős szerepük volt a kereskedelem, az ipar és a sport fejlesztésében. Mint orvosok, mérnökök iparosok és kereskedők megbecsült tagjai voltak a társadalomnak. A zsinagóga utcája - tiszteletből - Kertész József nyomdász nevét kapta. A Karcagi zsidóság életében meghatározó szerepe volt az iskoláknak, ahol a zsidó gyerekek, megfelelő vallási és világi tudással rendelkező tanároktól sajátíthatták el, a vallás és műveltség alapjait. 778 Karcagi zsidóból 446 haltak Mártír halált. Drága emléküket a templom előcsarnokában elhelyezett márványtáblába vésett nevük és a temetőben felállított mártír emlékoszlop őrzi. Hitközségünk kis létszáma miatt istentisztelet évente csak a mártírünnepek alkalmával és az őszi ünnepeken tartunk. A jövőben a legfontosabb feladatunknak a felújított zsinagóga állagának megóvása, abban a reményben, hogy utódaink évtizedek multán is eljönnek imádkozni a Mártír Emlékfalhoz és emlékezni a temetőbe ahol szeretteink örök álmukat alusszák. www.karcagizsinagoga.hu