Ivánc, Szent Miklós katolikus templom

08/09/2026

Hazánk Nagyasszonya, aki tisztel Téged,
Nehéz időket él a Te Magyar néped.
Hiszünk egy jobb sorsban és szeretünk Téged,
Könnyező imánkból csokrot nyújtunk Néked.
Semmi más nem maradt, csak szent segítséged,
Ezért könyörög most a hű Magyar néped.
Mária, Mária maradj a Magyarnak segítő Asszonya.
Hazánk Nagyasszonya, hontalan reménye,
Árva nép gyámola, éjszakának fénye!
Hiszünk egy jobb sorsban és szeretünk Téged,
Könnyező imánkból csokrot nyújtunk Néked.
Semmi más nem maradt, csak szent segítséged,
Ezért könyörög most a Te Magyar néped.
Mária, Mária maradj a Magyarnak segítő Asszonya.
Hazánk Nagyasszonya, nem féltjük országunk,
Hiszen Neked adta első szent királyunk.
Ameddig velünk vagy, jöhet vészek vésze,
Erős lesz e nép, ha Te leszel vezére.
Semmi más nem maradt, csak szent segítséged.
Ezért könyörög most a Magyar néped.
Mária, Mária maradj a Magyarnak segítő Asszonya.

08/09/2026

Ma van:
A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSNAPJÁNAK (Kisboldogasszony) ÜNNEPE
/a képen a ,,Kis" Mária látható, Édesanyjával, Szent Annával a szobor az 1910-ben lebontott régi templomunkból maradt fent/
Mária születéséről a Szentírásban semmit sem olvashatunk. Csak apokrif hagyományból ismerjük történetét. Eszerint Joachim és Anna sokáig magtalan volt és csak idős korukra született kislányuk. A születés keddi napon történt és a néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét.
Már a XI. században számon tartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a régi időkben- és napjainkban is káprázatos gazdagságban bontakozott- és bontakozik ki.
A középkori templomok többségének eredetileg Mária-patrónusa volt, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy korabeli eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengnek éneket a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak.
Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül – írják krónikáink. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglenek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy „Szent Mihály napra má fődbe kerüljön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre.
Az ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Ez a nap tehát, a nagy Mária-ünnepek közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony ünnepe.

05/09/2026

„Ha a feszületre nézel, akkor megértheted, hogy mennyire szeretett Jézus téged, ha pedig Oltáriszentségre nézel, akkor megértheted, hogy ennyire szeret most is.”
(Kalkuttai Szent Teréz)

05/09/2026

Ma van:
Kalkuttai Szent Teréz /Teréz anya/ emléknapja
Ganxha (Ágnes) Bojaxhiu 1910. augusztus 27-én született Skopjében, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Édesapja módos kereskedő volt. Édesanyjától tanulta meg a szegények felé való nyitottságot. Az írországi „Lorettói Boldogságos Szűz Mária Rend” tagjai közé lépett be, akiknek Indiában is volt missziós telepük. 1929–1946 között előkelő hindu leányokat tanított. Minden fajú, vallású és társadalmi helyzetű ember iránt nyitott volt. Mélységes hite, valamint az a vágya, hogy valami nagyon szépet tegyen Istenért, arra késztette, hogy Kalkutta nyomornegyedében a szegények és a nyomorgók, a betegek és a haldoklók, az utcán csavargó és árva gyermekek szolgálatára szentelje életét. 1949-ben megalapította A Szeretet Misszionáriusai Rendjét, amelynek az a hivatása, hogy a keresztfára feszített, haldokló Jézus szomjúságát csillapítsa a szegények legszegényebbjeinek a szolgálata által. 1979-ben Nobel-békedíjat kapott.
1989. június 16-án érkezett Budapestre négy nővérrel, és megalapította első rendházukat hazánkban. 1997. szeptember 5-én, Kalkuttában halt meg. Szent II. János Pál pápa 2003. október 19-én avatta boldoggá, majd Ferenc pápa 2016. szeptember 4-én szentté avatta Rómában.

04/09/2026

https://maltai.hu/cikk/hir/5500?fbclid=IwY2xjawUH54NwZG9mAWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRMDROS2JWemZFQXRsOUp5RnpzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEepck2ynqgRfIInR4nZpL_x_f9QN8i7QdsMpjkopeMQjyj1uILSzdk7gM5YJM_aem_OPt6VQoQyuKBGoyJgQnadQ
„Amit egynek a legkisebb testvéreim közül tettetek, nekem tettétek.”
(Máté 25,40)
Hetvenöt esztendő egy intézmény életében hosszú idő. Sok emberi sors, sok öröm, könny, találkozás és búcsú emléke kapcsolódik ehhez a helyhez.
Hálát adunk a Jóistennek, hogy az elmúlt 75 év minden napján velünk volt, és erőt adott azoknak, akik itt éltek és azoknak is, akik itt szolgáltak.
„Eddig segített bennünket az Úr!”
(1Sámuel 7,12)
Ez a mondat különösen is igaz lehet az Ivánci Otthon történetére. Az évtizedek során sok minden megváltozott, de a legfontosabb értékek megmaradtak: az ember iránti szeretet, a gondoskodás, a türelem és az egymás iránti felelősség.
Egy Otthon akkor válik igazán otthonná, amikor nemcsak falak és szobák veszik körül az embert, hanem szeretet, figyelem és emberség is.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik az elmúlt 75 évben az Ivánci Otthon életének részesei voltak. Köszönjük az egykori és jelenlegi dolgozók áldozatos munkáját, türelmét és szeretetét. Köszönjük mindazoknak, akik nap mint nap segítő kezet nyújtottak, vigasztaltak, meghallgattak és reményt adtak.
Külön szeretettel gondolunk azokra is, akik már nem lehetnek közöttünk. Emlékük legyen áldott, életükért pedig adjunk hálát Istennek!
A Boldogságos Szűzanya palástja óvja és őrizze az Ivánci Otthon minden lakóját és dolgozóját. Adjon erőt a szolgálathoz, türelmet a nehéz napokon, örömet a mindennapokban, és békességet minden itt élő ember szívébe.
Áldott, békés és szeretetteljes 75. évfordulót kívánunk mindannyiunknak!😇

Segítség, Önkéntesség, Adományok, Gyűjtés

04/09/2026

Ma van:
Pallos János ,volt Ivánci plébános halálának 144. évfordulója. Szombathelyen született 1802. szeptember 15-én Pallos Mihály és Kantzer Anna szülőktől. A filozófiát mint kis szeminarista végezte. 1825. december 26-án szentelték pappá. Adminisztrátor volt Kemenesszentmártonban (1826-28), káplán Rábakethelyen (1828. júl.-aug.), IVÁNCON 1828. szeptembertől plébános 1882. szeptember 4-én bekövetkezett. haláláig. 1870-től 1880-ig az Őrségi kerület esperese volt. Ivánci temetőben van eltemetve.80 évet élt. 54 évig volt Ivánc plébánosa.
Németül is beszélt.

04/09/2026

Ma van:
SZENT ROZÁLIA emléknapja
/a képen templomunk színes üvegablaka Szent Rozáliát ábrázolja/
Szicíliában grófi családba született 1130-ban. A fejedelmi udvarban nevelkedett, kényelem és p***a közt.
Titokban mindezt otthagyta, ő az önmegtagadást, a magányt választotta. Egy elhagyatott helyen barlangba vonult. Később Palermó mellett a Monte Pellegrinón talált egy még ridegebb barlangot, abba költözött.
Lába előtt terült el ekkor Palermó, a gazdag város, minden pompájával, csábításával. Körülötte csodálatos vidék pompázott töménytelen szépségével. Rozália azonban a legkeményebb önmegtagadást és a szüntelen imát választotta.
Halála is ima közben érte 1166-ban, jobbjában feszületét szorongatva.
Csaknem ötszáz év múlva, 1614-ben ott találták meg barlangja padlóján fekve, a palermói pestisjárvány idején egy csodálatos útmutatás nyomán. Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását. Palermó védőszentje lett 1927-ben, XI. Piusz pápa rendeletére.

03/09/2026

Ma, szeptember 3-án ünnepeljük Boldog Gellértnek, a Máltai Lovagrend alapítójának és első nagymesterének emléknapját.
Boldog Gellért (1040–1120) vezette az első ma ismert ispotályt, amelyet zarándokok ápolására és védelmére hoztak létre. Gellért és az alapítók olyan templomi közösséget alkottak, amelyben nem a szemlélődő ima vagy az alamizsnagyűjtés áll központban, hanem az elesettek megsegítése, kizárólag a rászorultság alapján, fajra, nemre, hitre való tekintet nélkül. Abban az időben ez szokatlan, merész felfogásnak számított.
Boldog Gellért irányítása alatt az ispotályt Keresztelő Szent János kegyelmébe ajánlották, s a közösség felvette a Jeruzsálemi Szent János Rend nevet, amely később nyerte el mai, teljes formáját: . Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend. A rend tagjainak nem kellett felszentelt papnak lenni, de mindannyian letették a három szerzetesi fogadalmat: a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség fogadalmát. A rend működésének első és legfontosabb célját jelmondata rögzíti: A hit védelme és a rászorulók szolgálata.
A rend jelképe a fehér színű nyolcágú kereszt lett, amely a mai napig ismertetőjegye. Ez a szimbólum a nyolc boldogság képi megjelenítése is: utalás Jézus hegyi beszédét megnyitó boldogságmondásokra.
Noha a rend ma is ismeretes reguláját már Boldog Gellért halála után vezették be, az azt meghatározó szellemiséget ő gyökereztette meg a szervezetben. A rendbe lépő tagok közös vállalása így hangzott, és hangzik ma is: Megígérjük, hogy uraink, a betegek szolgái leszünk./Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat/

31/08/2026

„Légy nagylelkű, és megértő! Senki se jöjjön úgy hozzád, hogy ne érezné magát jobban és boldogabban, amikor távozik. Légy Isten jóságának élő kifejeződése. Legyen kedvesség arcodon, szemedben, mosolyodban, és meleg kézfogásodban!” (Kalkuttai Szent Teréz anya/😇🙏❤️