09/09/2026
160 ESZTENDEJE - 1866. szeptember 9-én - hunyt el Pesten CZUCZOR GERGELY bencés szerzetespap, író, költő, nyelvtudós, iskolánk névadója.
Czuczor Gergely (utóbbi a szerzetesi neve, keresztneve: István, Andód, 1800. dec. 17.– Pest, 1866. szept. 9.) életéről:
Apja Károlyi József gróf jobbágya, jómódú gazda. Czuczor Gergely Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban tanult, 1817-ben Pannonhalmán a bencés rendbe lépett. A bölcsészetet Győrött végezte; Szeder Fábián ébresztgette költői hajlamait. A pesti szemináriumban teológus; 1824-től Győrött, 1829-től Komáromban tanár. 1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, 1836-ban rendes tagja. 1835-ben a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjeként Pestre költözött. Világias életmódját érő vádak miatt visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkáit (Buda, 1836) elkobozták. 1838-tól a rendi növendékek tanára Győrött, 1845-től Pesten szerkesztette Fogarasi Jánossal az Akadémia nagyszótárát.
1849. jan. 18-án Riadó c. verse miatt letartóztatták. Buda visszavételekor kiszabadult, Világos után újra bebörtönözték, Kufsteinban raboskodott 1851-ig. Kiszabadulva nem ment vissza rendi monostorába, hanem Pesten maradt, ahol a nagyszótáron dolgozott halála napáig. Egy évben született Vörösmartyval és egyszerre indult költői pályájuk. (Vörösmarty 55, Czuczor 66 évet élt.)
A pesti szemináriumban olvasta Kazinczy Ossziánját, Pázmándi Horvát Endre Zirtz emlékezete c. művét, Aranyas-Rákosi Székely Sándor eposzát. 1822-ben főleg ez utóbbi hatására fogott hozzá Augsburgi ütközet c. eposzához (Aurora, 1824). Benne Czuczor Gergely elsőként alkalmazta a romantikus epika jellegzetességeit: a hazafias szónoklatokat, az ossziáni színezetű előhangot: kialakította a harcleírás szókészletét. A szerelem motívuma azonban nem csillant föl, s nyoma sincs a nemzeti mitológiának.
A következő hexameteres elbeszélő költeménye, az Aradi gyűlés (1828) az 1132. évi vérengzéssel végződő országgyűlés történetét dolgozta föl. A tárgy politikai jellege vonzotta: az 1825–27. évi országgyűlés meghiúsult reményeire keresett múltbeli párhuzamot. A mű drámaisága, a cselekmény lélektani motivációja a hexameteres epika romantizálódásának irányába mutat. Eposzai közül a Botond (Aurora, 1833) közelíti meg leginkább a reformkori hősi epikának Vörösmartytól megvalósított változatát. A 30-as években a ballada felé fordult. A Szondiban elsőként talált rá a várvédő hős történetének Arany Jánostól tovább szőtt motívumaira.
Czuczor Gergely írta korának legtöbb népies versét. Folytatta az Aurora-kör népies törekvéseit. 1827-ben Toldy Ferenc buzdítására kezdte gyűjteni a népköltészeti alkotásokat. Számára a népdalköltés elsősorban a népi ízlés „megnemesítésének” eszköze. Átvett elemeket, formát a népdalokból, hogy helyettük „csinosabbakat” nyújtson a népnek. Dalai leginkább Kisfaludy Károly dalainak modorát követték, főleg helyzetdalok. Az irodalomtörténet Petőfi legfontosabb előfutárnak tekinti. A Petőfi-versekben is gyakori juhászlegény, bojtár, betyár, csaplárosné stb. alakját Czuczor Gergely honosította meg a műköltészetben. Egyéként háromszor annyi verse vált népdallá, mint Petőfinek. Hála a gyűjtőknek, ezek nagy része ma is ismert. (Erről szól Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok c. könyve, amely 2000-ben jelent meg. Ez az anyag másfél évig a magyar rádió műsorán is hallható volt.)
A forradalom idejét Czuczor Gergely betegséggel küszködve érte meg. (Egész életében sokat betegeskedett.) 1848. dec. 21-i Riadója, Petőfi harci dalai mellett, a legélesebb hangú zsarnokellenes csatadal. A fogságában írott A rab c. költeménye lírájának legszebb darabja. Életművének máig ható, jelentős része A magyar nyelv szótára (1–6, Pest, 1862–74,), amelyet szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezett be.