Foktői Református Gyülekezet

Foktői Református Gyülekezet "Szeressétek a templomot,
hol Ige szól és száll az ének,
s azoknak, kik el nem jöttek
mondjátok el: kik hisznek, élnek,
s Istenben bíznak szüntelen."

Gyülekezetünket a jókedvű adakozók adományából tartjuk fenn. Minden eddigi adományt Isten iránti hálával köszönünk. Ha valaki szeretne támogatni minket, megteheti az: 51700409 -10000609-es Takarékszövetkezetes számlaszámon. Áldjon az Úr!

16/09/2026

2026 szeptember 16. szerda
**
Áldott az Isten! - 5.


„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban. (Ef 1:3 KD)

Amikor „Áldás, békesség” köszöntéssel köszöntjük egymást, gondoljunk arra, hogy ezt az áldást, ezt a mi Teremtőnkkel való békességet a kereszten kiontott vér szerezte meg számunkra. Amikor „Mi Atyánk" megszólítással fordulunk Istenünkhöz, jusson az eszünkbe, hogy Isten nekünk természet szerint nem atyánk, azonban egyszülött Fia engedelmességéért minket is gyermekeivé fogadott. Megáldott minket Isten Krisztusban, aki által a fiúság Lelkét vettük. Általa mondhatjuk mi is a végtelenül hatalmas, fenséges és dicső Istennek: Igen, Atyám!
„Föltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott.” – éneklik görögkatolikus testvéreink a húsvéti liturgiában.
Lelki szemeinkkel mindig lássuk az Emberfiává lett Isten Fiának golgotai keresztjét. Jézus Krisztus a maga szent, ártatlan, engedelmes életét áldozta fel azért, hogy életért életet adj[TK1.1]!
Legyen minden szavad, cselekedeted, egész életfolytatásod élő hálaáldozattá; így hirdesd minden embertársaddal és még ellenségeid felé is: áldott az Isten, áldom az Istent!
(Prókai Árpád, Boldva)
**
Imádság:
Mennyei Atyám, hálát adok azért, hogy Jézus Krisztus engedelmessége és golgotai áldozata által megszerezted számunkra a veled való békességet, és gyermekeddé fogadtál. Kérlek, taníts meg úgy élni, hogy minden szavam és cselekedetem élő hálaáldozat legyen, amely hirdeti irgalmadat még az ellenségeim felé is. Segíts, hogy az „Áldás, békesség” köszöntése a szívem legmélyéről fakadó, igaz hitvallás legyen minden napon. Ámen.
**
A nap gondolata:
A kereszten kiontott vér a kapocs, amely által a távoli bűnös a fenséges Istenhez mint Atyjához járulhat, és minden lélegzetvételét az Ő dicsőítésére szentelheti.

15/09/2026

2026 szeptember 15. kedd
**
Áldott az Isten! - 4.


„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban.” (Ef 1:3 KD)

Akinek az áldására felszólít az ige - mintha a gyülekezet tagjai egymást biztatgatnák az áldásra! -, az nem csak a mi teremtő Istenünk, hanem „a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja" is. Ez az Ige egészen ráirányítja a figyelmünket Jézus Krisztusra. Jézus Krisztus élete a földön mindvégig Isten áldása volt. Minden gyógyítása, csodatétele lényegében jel volt arról, milyen hatalmas a mi Istenünk, az egyedüli élő igaz Isten. A bálványok némák, részvétlenek, nem szólnak, nem éreznek. Ezzel szemben az egy igaz Isten megindul a mi gyarlóságainkon, az eltévelyedett bűnöst is szereti, nem akarja annak halálát, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Erre a megtérésre hívogatott nemzedékeken át próféták seregével, s az idők teljességében ezért küldötte el miközénk egyszülött Fiát. Jézus Krisztus akkor is áldotta az Atyát, amikor odahagyva a menny dicsőségét, itt élt hontalan vándorként a földön, s még annyi területtel sem bírt, ahová a fejét lehajthatta volna. Isten az ő Fiát, az egyetlent, a szerelmetest, odaadta értünk, kiszolgáltatta helyettünk az ő bűnt gyűlölő haragjának. A Golgotán látszik meg igazán, Isten az ő egyszülött Fiát bünt***e helyettünk, hogy minket megáldhasson. Átkozottá t***e őt („Átkozott minden, aki fán függ!” Gal 3:13), hogy mi az ő áldozata érdeméért áldottak lehessünk!
(Prókai Árpád, Boldva)
**
Imádság:
Mennyei Atyánk, hálát adunk azért, hogy egyszülött Fiadban, Jézus Krisztusban nemcsak megajándékoztál minket, hanem megváltásunkért a legnagyobb áldozatot is meghoztad. Köszönjük, hogy Ő értünk átokká lett, hogy mi általad áldottak lehessünk, és megtapasztalhassuk szereteted gyógyító erejét. Segíts, hogy életünk minden napján a Te dicsőségedet hirdessük, és hálával telt szívvel válaszoljunk a megtérésre hívó kegyelmedre. Ámen.
**
A nap gondolata:
Jézus Krisztus golgotai áldozata az a végtelen szeretet, amely az átok mélységét is átformálta a mennyei áldás teljességévé, hogy a bűnös ember újra Isten gyermekeként élhessen.

14/09/2026

Vannak dolgok, amelyeket itt, a földön még megtehetünk Istenért, a mennyben azonban már nem lesz rájuk szükség.

Sokat gondolunk arra, mit élhetünk majd át a mennyben.

Láthatjuk Jézust.

Teljesen helyreállunk.

Nem lesz többé halál, fájdalom és szenvedés.

Mostanában azonban valami más is eszembe jut:

Vannak dolgok, amelyeket most még megtehetünk, de ott már nem lesz rájuk lehetőségünk.

1. Beszélhetünk valakinek Jézusról.

A mennyben nem lesz senki, aki még azon töpreng, ki Jézus, vagy akinek először kell hallania az evangéliumot.

De ma még olyan emberek élnek körülöttünk, akik nem ismerik azt a reménységet, amelyet mi már ismerünk.

Ez a lehetőség csak egy időre adatott.

2. Megbocsáthatunk valakinek.

A mennyben nem lesz árulás.

Nem lesznek dédelgetett sérelmek.

Nem lesznek bűn által szétszakított kapcsolatok.

A megbocsátás nehéz, sokszor fájdalmas, mégis gyönyörű útját azonban csak itt, az örökkévalóság innenső oldalán járhatjuk végig.

3. Ellenállhatunk annak, ami Istentől távolít.

Nem töltjük majd az örökkévalóságot kísértésekkel küzdve.

Nem lesz semmi, ami újra meg újra megpróbálja elrabolni a figyelmünket, a szeretetünket vagy az Isten iránti engedelmességünket.

De ma még van.

És ma még újra Őt választhatjuk.

4. Gondoskodhatunk valakiről, aki szenved.

A mennyben nem lesznek kórházi szobák.

Nem lesznek temetések.

Nem ül majd velünk szemben megtört szívű ember.

Nem lesznek gyászoló családok, amelyeknek ételt viszünk.

De ma még vannak.

5. Szerethetjük az ellenségeinket.

Jézus arra tanított bennünket, hogy szeressük ellenségeinket, és imádkozzunk azokért, akik üldöznek minket.

De egy napon?

Nem lesznek ellenségeink.

Nem lesznek emberek, akik bántanak bennünket.

Nem lesz gyűlölet, amelyre szeret***el kellene válaszolnunk.

Ez a mi lehetőségünk arra, hogy ilyen radikális szeretetben éljünk.

És egyszer csak másképp kezdem látni mindezt:

Jézus sok olyan dolgot kér tőlünk itt, amelyeknek egyszer vége szakad.

Nem azért, mert ezek nem fontosak,

hanem azért, mert egy napon már nem lesz rájuk szükség.

Eljön a nap, amikor nem lesz többé gyászoló ember, akit vigasztalni kell.

Nem lesz ellenség, akit szeretni kell.

Nem lesz seb, amely gyógyulásért és megbocsátásért kiált.

Nem lesz kísértés, amelynek ellen kell állnunk.

És nem lesz senki, aki még soha nem hallott Jézusról.

De ma még vannak.

Talán ez azt is megváltoztatja, ahogyan azokat az embereket és lehetőségeket látjuk, akiket Isten az utunkba hoz.

Ezek nem csupán kellemetlenségek, amelyeken valahogy túl kell jutnunk, amíg elérjük a mennyet.

Lehetőségek arra, hogy Jézushoz hasonlóan szeressünk egy olyan világban, amelynek még mindig kétségbeesetten szüksége van Rá.

A mennyben örökké gyönyörködhetünk majd abban, amit Jézus teljessé és helyreállítottá tett.

De az örökkévalóság innenső oldalán csak most van lehetőségünk arra, hogy ott szeressük az embereket, ahol még sok minden megtört.

~ Kelli Bachara

14/09/2026

2026 szeptember 14. hétfő
**
Áldott az Isten! – 3.


„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban.” (Ef 1:3 KD)

Azért dicsérjük és magasztaljuk Istent beszéddel és cselekedetünkkel, igénk szavával azért áldjuk őt, mert ő hamarabb „megáldott minket” Isten jó cselekedetekkel szerencséssé tett minket. Születésünk, felnövekedésünk, munkába állásunk, egészségünk, életünk naponkénti megtartása és fenntartása: mind Isten áldását példázza. Nemcsak teremtőnk ő, hanem gondviselő jó Atyánk is, aki még a rosszat is javunkra fordítja. Naponként bizonyítja, hogy azoknak, akik őt szeretik, minden javukra van. Még a szenvedés, a próba, a kudarcok, az üldözések, a mások részéről ért rágalmazás, bántalom is. Minden. A hívő ember mindent áldásként fogad, hálaadással vesz Isten kezéből. Juthatunk olyan mélységbe, mint a szenvedő Jób, akit barátai titkolt vétkekkel gyanúsítgattak, akit tulajdon felesége is istentagadásra biztatott, aki egészen magára maradt testi szenvedéseiben és mély lelki gyötrelmeiben, s mégis vallást tett arról, hogy „ha a jót elvettük, a rosszat is el kell fogadnunk" tőle, mert ő az Úr. Ha ad, ha visszavesz: áldott legyen szent neve. Áldassék az Úr!
(Prókai Árpád, Boldva)
**
Imádság:
Mennyei Atyám, hálát adok azért, hogy életem minden napját a Te gondviselő áldásod öleli körül. Segíts, hogy hittel fogadjam el kezedből nemcsak az örömteli ajándékokat, hanem a megpróbáltatásokat is, felismerve, hogy Te mindent a javamra fordítasz. Taníts meg Jób alázatával magasztalni Téged minden körülmények között, és szívemből vallani: áldott legyen szent neved most és mindörökké. Ámen.
**
A nap gondolata:
Az igazi hit nem abban méri Isten jóságát, amit kapunk, hanem abban a rendíthetetlen bizalomban, amellyel a nehézségek közepette is áldásként tudjuk elfogadni az Atya kezéből érkező életet.

13/09/2026

Nincs más név, amelyet szívesebben mondanék ki, suttognék el, vagy hordoznék magamban nap mint nap. Nem azért, mert Jézus neve varázsige lenne, amelyet félelmünkben kimondunk, hanem mert tudom, kihez kiáltok.

Sokféle helyzetben hívtam már Őt. Kimondtam a nevét, amikor tele voltam hittel, és akkor is, amikor a félelem annyira elárasztott, hogy képtelen voltam elcsendesíteni a gondolataimat. Könnyek között suttogtam, amikor dühös voltam, amikor nem ért***em, mit tesz, amikor gyógyulásra vágytam, vagy amikor valaki, akit szeretek, szenvedett, és bármit odaadtam volna, hogy levegyem róla a fájdalmát.

Volt, hogy a neve mögött egy egész imádság rejtőzött. Máskor pedig maga a „Jézus” volt minden, amit ki tudtam mondani.

Mert nem egy gondolathoz vagy eszméhez kiáltok, hanem ahhoz, aki mindig a szenvedő ember felé indult.
Ahhoz, akit nem riasztott el a betegség, a szégyen, a gyász, a bűn vagy az élet teljes zűrzavara.
Aki megérint***e azokat, akiket mások inkább elkerültek.
Aki megbocsátott és gyógyított.
Aki egy sír mellett sírt, majd megmutatta, hogy a halálé nem lehet az utolsó szó.

Ez az a Jézus, akit hívok.

Ezért mondom ki a nevét életem még fájó idōszakában.
Suttogom, amikor a félelem túl hangossá válik.
Rábízom azokat, akiket szeretek,
és akkor is Őt keresem, amikor a gyógyulás nem úgy érkezik, ahogyan könyörögtem érte.

Mert az Ő ereje nem attól függ, hogy a körülményeim az én akaratom szerint alakulnak-e.

Ezért, amikor összetörök, az Ő nevét suttogom.
Amikor pedig újra talpra állok, Őt kiáltom.

Jézus. ❤️

„Ezért Isten felmagasztalta őt mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb.”
– Filippi 2,9

Little Sparrow Loved

13/09/2026

2026 szeptember 13. vasárnap
**
Áldott az Isten! – 2.


„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban.” (Ef 1:3 KD)

Mit is jelent az áldás, mit jelent valakit áldani? Így köszönünk: „Áldás, békesség!” Mi ennek a szónak a tartalma? A Biblia nyelvén az „áldani” szónak kétféle, hasonló értelmű jelentése van: 1. Annyit jelent, mint valakit naggyá, boldoggá tenni, felmagasztalni, és 2. Valakit jócselekedetekkel szerencséltetni, elhalmozni. Látjuk tehát, sokkal többről van szó, mint valami szólásformáról, szófordulatról. Aki ezt mondja: „áldott az Isten”, ezzel valami ilyent mond: „nagy legyen Isten, dicsőséges legyen Isten, sokat dicsért és magasztalt legyen Isten” Mindezt a gyülekezet, a hívő emberek közössége, úgy is mondhatjuk: az Isten gyermekeinek a közössége zengi. Sok ilyen biztatás van templomi énekeinkben is: Áldjátok az Úr nevét; Áldás az Úr nevére...; az Úr áldassék. Ez a kifejezés: „Áldott legyen az Isten”, vagy „Nagy legyen Isten”, nem mást jelent, mint Isten nagy t***einek a magasztalását, hirdetését. Tenni kell ezt, nem csupán beszéddel, hanem életfolytatásunkkal, egész életünkkel is. Nem is csupán a jó sors napjaiban, hanem a szenvedések közepette is.
Aki egyre jobban igyekszik Istent az ő igéjéből megismerni, az egyre mélyebbre halad Isten áldásában, az ő nagyságának, jóságának, bölcsességének a magasztalásában.
(Prókai Árpád, Boldva)
**
Imádság:
Mennyei Atyánk, segíts, hogy az „Áldás, békesség!” köszönésünk ne csupán megszokott szófordulat legyen, hanem szívből fakadó hitvallás életünk minden helyzetében. Taníts meg arra, hogy ne csak a napfényes időszakokban, hanem a szenvedések közepette is Téged dicsőítsünk szavainkkal és t***einkkel egyaránt. Nyisd meg értelmünket, hogy Igédből egyre mélyebben megismerve nagyságodat, egész életünkkel Téged magasztaljunk. Ámen.
**
A nap gondolata:
Isten áldása nem csupán egy ajándék, amelyet kapunk, hanem egy életforma, amelyben a legnagyobb dicsőségünk az, ha a mindennapjaink minden rezdülése az Ő jóságát és nagyságát hirdeti.

13/09/2026

Isten jelenléte nem mindig a nagy, látványos pillanatokban mutatkozik meg.
Néha a gondoskodása egy éppen jókor érkező beszélgetésben, egy váratlan kedvességben, egy dalban jelenik meg, amely éppen akkor talál ránk, amikor szomorúak vagyunk, vagy egy apró irgalmasságban, amely mellett szinte észrevétlenül elmegyünk.

Bárcsak elcsendesednénk annyira, hogy észrevegyük a kegyelem nyomait, amelyek már most is körülvesznek bennünket.

„Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!”
— 1Mózes 28,16

Cím

Fő út 79
Fokto
6331

Nyitvatartási idő

16:00 - 17:00

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Foktői Református Gyülekezet új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Foktői Református Gyülekezet számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória