A templombúcsú szeptember harmadik vasárnapján van. Egyházközségünk, mint a gyáli plébánia fíliája, a Váci Egyházmegye tagjaként működik. A TEMPLOM ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE:
Már 1949-ben felmerült a templomépítés gondolata. Szilvási Sándor akkori plébános vezetésével Templomépítő Bizottság alakult, 15 fővel és 3 póttaggal. A terv az ismert társadalmi körülmények miatt nem valósulhatott meg. A templom részére kijelölt terület is értékesítésre került. A régi elgondolásokat Dr. Nagy Árpád plébános atya újította fel, még kisem heverve a gyáli templom építésének fáradalmait. A hívek adományaiból sikerült a kiszemelt telket is megvásárolni. Így a
vasárnapi szentmisék számára a magánházak vendégszeretetét élvező katolikus közösség végre joggal kezdett reménykedni. A kiírt pályázatra Török Ferenc Ybl-díjas /ma már Kossuth- díjas / építész készítette el a templom terveit. Az építmény formátuma eléggé sajátos. A tervező több stílusjegy - késői bizánci, ókeresztény, valamint erdélyi - szerencsés ötvözésével alakította ki ezt az emberközeli, tájba illő formát. A munkálatok megkezdését Árpád atya már nem érhette meg, mivel a sors tragikus hirtelenséggel elszólította közülünk. A feladatokat Miklós János plébános örökölte.
1990. május 12-e igazi mérföldköve lett az elkövetkezendő időszaknak. A frissen birtokba vett terület bekerítve, rendbe téve, szépen feldíszített
szabadtéri oltárral várta Marosi Izidor püspök urat, aki az ünnepi
szentmise keretében megszentelte a leendő templom alapkövét. Az építkezés az ő nagylelkű támogatásával, Miklós János plébános atya és az újraszerveződött Templomépítő Bizottság vezetésével, valamint a
hívek összefogásával, még ebben az évben megkezdődött.
1991 márciusában indult újra az építkezés, ekkor a munkálatokat már Nagy István plébános vezette, aki szerencsére hamar kiismerte magát az építkezés sokrétű feladataiban. A helybéliek társadalmi
munkáját erdélyi mesterek is segítették.
1991. október 20-a a használatba vétel időpontja. Előtte szeptemberben ismét plébános váltás volt. Nagy István helyére, Hefler Gábor atya érkezett. További 3 év kemény munka következett, már az ő vezetésével. Ezen időszak alatt sikerült kialakítani, a terveknek megfelelően, a templom belső arculatát. Figyelemreméltó a faragott kőoltár gondolati mondanivalója. A két oldalába vájt mélyedés, a betlehemi barlang és a sziklasír, mintegy keretbe foglalja Jézus földi életét. A tervező elgondolását Sax László
kőfaragó mester valósította meg. A Stáció megjelenítése is nagyon egyéni. A félkörben elhelyezett 14 kopjafa szinte „felvezeti” a tekintetet az oltárképre. A „Fájdalmas Anya” oltárképet a plébános atya faragta és ajándékozta a
felsőpakonyiaknak.
1994. október 22-én volt a templomszentelés, melyet Keszthelyi Ferenc püspök úr végzett.
