A baptista vallás, mely Magyarországon 1905 óta törvényesen elismert vallásfelekezet, a keresztyénség protestáns ágához tartozik. Az 1947. évi # # . egyenjogúsította a baptistákat a többi bevett egyházzal. Mi jobban szeretjük magunkat evangéliuminak vallani, mivel törekvésünk az, hogy gyülekezeti és közösségi életünket az evangéliumban és az apostoli levelekben található elvekhez és egyszerűségh
ez szabjuk. Teológiánk leginkább kálvini, istentiszteletünk egyszerű. Énekből, imából, igeolvasásból és igehirdetésből áll. Az istentisztelet sorrendje nem kötelezően kötött. Minden gyülekezet olyan istentiszteleti rendet állapít meg, amilyet akar, és abban annyiszor változtathat, ahányszor jónak látja. A gyülekezetek függetlenek. A baptista közösségben nincs püspök, nincs papi rend, nincs papi ruha. A gyülekezeteket lelkipásztorok (prédikátorok) és diakónusok vezetik, de bárki végezhet lelki szolgálatot, igehirdetést, ha erre a gyülekezettől megbízást kap. A baptisták két bibliai szertartást (sakramentumot) fogadnak el és gyakorolnak. A keresztséget és az úrvacsorát. A keresztséget csak hitvallomásra képes felnőtt egyéneken és az egész testnek víz alá merítésével hajtják végre. Az úrvacsorát a protestáns egyházakhoz hasonlóan kenyér és bor használatával két szín alatt veszik. Gyülekezeti tag csak az lehet, aki kijelenti, hogy hisz az Úr Jézusban és vallja, hogy Jézus Krisztus az ö Megváltója. Megköveteli azonban minden baptista gyülekezet tagjaitól, hogy hitvallomásuknak megfelelően erkölcsös és jámbor életet éljenek. Tagjainak erkölcsi és lelki nevelése, valamint a vallásos élet tisztaságának megőrzése céljából a baptista gyülekezet fegyelmet gyakorol, s híveit tanítás, intés, sőt a lelki közösségből való kizárás által is figyelmezteti arra, hogy a keresztyénség nem csupán hitvallomás és elmélet, hanem főképpen erkölcsös és szent életgyakorlat. Hazugokat, tolvajokat, paráznákat, káromkódókat, részegeseket és hitetleneket a baptisták eltávolítanak lelki közösségükből. Az erkölcsös és szent élethez tartozik a példás polgári viselkedés és a hazafiasság. Mivel az egyes országokban élő baptistáknak nemzetközi kapcsolatai baráti és testvéri kapcsolatok, a baptisták minden országban függetlenek a más országban élő baptistáktól. A baptisták elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy mind békében, mind háborúban hazájuk önzetlen munkásai, fiai és katonái legyenek. A baptisták igyekeznek a Hazának a legjobbat adni: hívő lelkületet, szorgalmas kezüket, becsületes szívüket, és ha kell, a vérüket és az életüket! A baptisták általában azokat az ünnepeket tartják, amelyeket a többi keresztyén felekezetek. Különös gondot fordítanak az Úr napjára, a vasárnapra, amelyet igyekeznek lelkileg megünnepelni, aképen, hogy délelőtt, délután részt vesznek az istentiszteleten. A baptisták arra oktatják híveiket, hogy vasárnapon a feltétlen és a nemzet jólétéhez szükséges munkán és szolgálaton (pld. rendőrségi, tűzoltó, közlekedési stb.) kívül lehetőleg csak lelkük erősítésével és Isten dicsőítésével foglalkozzanak. A baptisták száma az egész világon kb. 50 millióra tehető. (1997-ben kb.42 millió) Ebbe a számba csak a felnőtt, bemerített tagokat soroljuk. Gyermekekkel és még nem bemerített gyülekezetbe járókkal együtt a baptista család tagjainak száma eléri a 120 milliót (100 milliót 1997-ben). Ez a szám nem nagy, ha az egész világot nézzük, de van a szám mögött valami meglepő: a gyors növekedés. 1900-ban a baptista gyülekezeti tágok száma az egész világon 5,008.000 volt s 1925-ben közel 12 millió(* 1971-ben több mint 31 millió, 1997-ben kb. 42 millió). Ez a fejlődés nem természetes születés, hanem megtérések révén állt elő s a baptisták számának növekedése majdnem minden országban meg-előzi a lakosság számának természetes emelkedését, ami azt jelenti, hogy a baptista hitelvek terjednek. Mint evangéliumi szabadegyház, valljuk az önkéntes és tevékeny gyülekezeti tagság elvét. Mint protestáns felekezet, jó testvéri kapcsolatunk van a reformáció egyházaival. A keresztyénség egészébe való beilleszkedésünket példázza, hogy mi is valljuk az apostoli hitvallásban megfogalmazott alapvető hitigazságokat. Mint baptisták, szeretnénk Isten segítségével a hitüket komolyan vevő, gyakorló keresztyének lenni. Ragaszkodunk a Szentírás igazságaihoz. Fontos számunkra a megtérés evangéliumának hirdetése és a szabad államban szabad egyház eszméje. A lelkiismereti és vallásszabadság hívei vagyunk. Eredete
A baptista vallás keletkezése nem fűződik reformátor, vagy más személy nevéhez. A kálvinisták Kálvinról és a luteránusok Lutherről neveztetnek, mert a két felekezet hitelveit Kálvin és Luther fektette le. A baptista vallás- történelemben hiába keresünk emberi alapítókat. Történetükben találunk vértanúkat, misszionáriusokat, akik egy-egy országban elkezdték a baptista missziómunkát. Honnan erednek hát a baptisták? Ne tűnjék szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, mert mást nem mondhatunk, hogy a baptisták az Újszövetségben találjak eredetüket. Nem játszunk a szavakkal s nem akarjuk az a hitet kelteni, hogy a baptista vallásfelekezet az újszövetségi idők óta töretlen vonalban élt egészen napjainkig, még kevésbé óhajtjuk azt állítani , hogy a baptista egyháznak szerves és töretlen kapcsolata lenne az újszövetségi gyülekezetekkel. De állítjuk, hogy azokat az elveket, amelyeket hirdetünk, megtaláljuk az Újszövetségben s gyakorlatunk legközelebb áll az újszövetségi gyülekezetek gyakorlatához. Az egyháztörténet igazolja, hogy azoknak a bibliai igazságoknak, amelyeket különösen mi baptisták hirdetünk, a keresztyénség 2000 éves élete alatt mindig voltak hirdetői. Mindig volt egy-egy közösség, amely az általunk vallott bibliai igazságok valamelyikét tanította, gyakorolta és továbbadta. Ezek a közösségek eltűntek ugyan az idők süllyesztőjében, de a tiszta bibliai elveket átvette mindig egy más közösség s az elvek és igazságok megmaradtak. Ilyen formán a baptisták megtalálják azt a fonalat amely visszavezeti őket tanításuk forrásáig, a bibliai újszövetségi időkig egészen az Úr Jézus Krisztusig. Egyháztörténetileg a XVI. század lutheri és kálvini reformációjának harmadik ágaként tartanak számon bennünket. Hiszünk az Atya – Fiú – Szentlélek, Szentháromságban egy örök Istenben. Isten Fiát, Jézus Krisztust tartjuk egyedüli üdvözítőnknek, aki értünk bűnösökért meghalt a golgotai kereszten, a halált legyőzve feltámadt, most a mennyben van, de visszajön értünk dicsőségének angyalaival. Tanításunk alapja a teljes Biblia, azaz Istennek az Ó- és Újszövetségben adott kijelentése, ami hitünk alapja és életgyakorlatunk próbaköve. Nevünk a keresztség görög eredetű és latin közvetítésű kifejezéséből származik, mégpedig azért, mert Jézus Krisztushoz hasonlóan nem csecsemő korban, hanem a hit önálló megvallására képes korban, egész testünk vízbemerítése által (bemerítés) keresztelkedünk meg. Egyházi életünk kezdete Magyarországon 1846 Az országban mintegy 300 településen működik szervezett gyülekezet, amelyeknek élén választott vezetőség, illetve lelkipásztor áll. Hazánkban Magyarországi Baptista Egyház a hivatalos elnevezésük. Az egyház a gyülekezetek szövetségi intézménye. A baptisták történelme a reformációval egyidős. A XVI-ik században az anabaptista mártírokkal kezdődik. Magyarországon már 1523-ban megjelentek az anabaptisták. A későbbi csoportjaikhoz tartozó mennoniták Hollandiában, 1609-ben angol menekülteket merítenek be. Ennek 2009-ben 400. évfordulójához érkezett az európai baptista misszió. Az angolok hazájukba visszatérve alapították meg az első londoni baptista gyülekezetet 1609-ben. Hazánk baptistái nagy gondot fordítottak arra, hogy az anabaptisták által készített kódexek alapján kiderítsék, és tanulmányozzák a tőlük átvett szellemi örökséget. Az anabaptista vezetők közül 1527-ben Mantz Félix szenvedett mártírhalált. Hubmayer Baltazár egykori egyetemi tanárt és feleségét Bécsben, 1528-ban máglyán égették meg. Öt évvel később a tiroli származású Hutter Jakab halt meg hitéért. Igen sokan szenvedtek mások is mártírhalált, ami elől nem törekedtek elmenekülni. Viszont eltávoztak azokból az országokból, ahol a fegyverfogást törvényesen mindenkire kötelezték. Az újkori baptista misszió Pest-Budán 1846-ban kezdődött. A dunaújvárosi gyülekezet kezdete 1967 -re tehető mivel akkor már házi csoport formájában létezett. A dunaújvárosi baptista templom építésének első lépései 2000-ben kezdődtek.
Átadása 2007 márciusában volt.
