A dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben. Ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a ma is látható csarnokkriptával. A török korban rommá vált épületet a XVIII. században rombolták le. Régészeti feltárása 1977-ben kezdődött Gerevits László vezetésével, helyreállítása 1989-ben fejeződött be. Dömös a középkorban
A dömösi királ
yi palota a XI. században királyaink kedvelt tartózkodási helye és fontos birtokközpontja lehetett.
Írásos emlékként fennmaradt a Képes Krónikából I. Béla királyunk tragikus balesetének története. 1063-ban I. Béla valószínűleg egy német támadás visszaverésére készülődve országgyűlést hívott össze Dömösre, ahol is trónja ráomlott és halálos sérülést szenvedett. Az itt álló királyi palotának legkorábbi - eredetiben fennmaradt - írott emléke I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. A XI. század végére a palota hercegi tulajdonba került. század elején Könyves Kálmán király öccse Álmos herceg a királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított 1107-ben. A prépostság építése, II. Vak Béla király - Álmos herceg fiának - idejében fejeződik be.
1242-ben a monostort valószínűleg felégették a tatárok, de csakhamar újjáépülhetett.
1321. december 8-án a fellázadt visegrádi várőrség megtámadja és lakhatatlanná teszi a monostort.
1526-ban a törökök a díszes prépostsági épületet felégették.. Végleges pusztulása 1543 után következik be. A XVIII. század elején már csak a romok állnak, amiket a lakosság elkezd széthordani az építkezésekhez. 1733-1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a régi romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát.
