Mi a nyitvatartási idő?

Csütörtök 17:00 - 19:00 Péntek 10:00 - 10:30 Vasárnap 10:30 - 11:30

https://www.facebook.com/852166508166740/

Csepeli Evangélikus Egyházközség, 1211 Budapest, Deák tér 1, Csepel (2026)

14/06/2026

Jézus példázata: Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van! De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem! A másik azt mondta: Öt pár ökröt vettem, megyek, hogy lássam, mit érnek. Kérlek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek. Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura ekkor megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a fogyatékkal élőket, a sántákat és a vakokat! Lk 14, 16-21.

Van egy különlegessége a keresztyén hitnek, ami a többi vallásra nem jellemző. Ez a választás szükségszerűsége. A vallások istenei az embertől vak engedelmességet, feltétlen behódolást követelnek. Ellenmondást nem tűrő hatalommal uralkodnak, ahogy az el is várható egy mindenható, örökkévaló istentől. Ezekben a vallásokban az ember tahetetlen, passzív elszenvedője az isteni akaratnak.
A mi Istenünk nem ilyen. Kezdetben, és aztán később is választás elé állítja, döntésre hívja az embert. Első alkalommal az édenkerti történetben. Szakít-e az asszony a jó és gonosz tudásának fájáról, vagy nem? A férfi elfogadja-e a felkínált gyümölcsöt vagy nem? Kainnak – mielőtt rátámadna testvérére – azt mondja Isten: Bár a bűn rád leselkedik, de te uralkodhatsz rajta. Döntsd el, hogy megteszed, vagy nem! Ézsaunak választania kell egy tál étel és elsőszülöttsége között. Mit választasz – kérdi őt voltaképpen Isten – ígéreteimet, vagy egy tál lencsét? Józsefnek választania kell, hogy egy előkelő egyiptomi nő szeretője lesz – ennek minden előnyével – vagy börtön, esetleg halál vár rá. Mózes így szól Izráel népéhez Moáb földjén: Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod! (5Móz 30,19) Józsué: Ti választottátok magatoknak az Urat, hogy néki szolgáljatok. (Józs 24,22)
Jézus is választás elé állítja a későbbi tanítványokat, amikor azt mondja: Kövess engem! A halász Simonnak, vagy a vámszedő Lévinek döntenie kell. A gazdag ifjúnak is választania kell Jézus és a vagyona között. Jézus így szól a szorgoskodó Mártához: Mária a jó részt választotta, ami nem vétetik el tőle. A fenti példázat is a választásról szól. Mit választanak a megszólítottak? A menyegzőt, vagy elfoglaltságukat? A király társaságát, vagy a maguk jelentéktelenségét?
Figyeljünk fel azonban arra, hogy amikor Isten az embert választás elé állítja, akkor nem csak belecsöppenünk egy helyzetbe, hanem megszólítottak leszünk. Igazából a megszólítás ad lehetőséget a választásra. A példázatbeliek is először meghívót kaptak. Ide kívánkozik Jézus szava: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek. (Jn 15,16) A választás szó magában rejti azt a szót, hogy válasz. Mit válaszolsz a mindenható Úrnak, ha meghallod szavát? Ő ugyanis megengedi, hogy válassz. A Cselekedetek könyvében és az apostolok leveleiben gyakori szófordulat, hogy a gyülekezet tagjai választottak, kiválasztottak. Ennek viszont az volt az előzménye, hogy ők is választottak. Jézus mellett tették le a voksukat.

10/06/2026

Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, mindennap dúsan vigadozván.Volt egy Lázár nevű koldus is, aki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kívánt volna megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak a gazdag asztaláról, de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit. Meghalt a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghalt pedig a gazdag is, és eltemették. És a pokolban felemelte az ő szemeit, kínokban, és látta Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. És kiáltott: Atyám Ábrahám! Könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrődöm e lángban. Ábrahám így felelt: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted életedben, hasonlóképpen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok átmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Mondta pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához, mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Ábrahám azonban azt modta: Van Mózesük és prófétáik; hallgassanak azokra. Az pedig azt mondta: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek! Ő pedig így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.
Lk 16,19-31.

Vegyük szemügyre, hogy mi ennek a példázatnak a tanulsága? Elsősorban azt kell megértenünk, hogy a gazdag nem a gazdagsága miatt jut nyomorúságra, a szegény pedig nem szegénysége miatt nyer vígasztalást. A gazdagságnak és a szegénységnek is megvan a kísértése. A gazdagságnak az, hogy az ember a birtoklás tudatában elveszíti a józan eszét. Úgy véli, hogy a szerzés, a felhalmozás élete értelme és célja. Mindeközben elfeledkezik Istenről és irgalmatlan lesz embertársához. A szeretet már nem Isten, vagy a felebarát felé fordul, hanem a pénz varázsa kioltja. A mammon nyűgözi le, és ez végzetesen eltorzítja a személyiségét. Megrontja az életet. A világ mindig ilyen volt. Azért írja Pál : Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal. (1Tim 6,10)
De a szegénységnek is megvan a kísértése. A nyomorban élő ember könnyen Isten ellen fordul. Szomorú sorsáért őt hibáztatja. Igazságtalannak tartja, hogy neki nincs, míg másoknak van. Miért lettek azok szerencsésebbek nála? Ez az érzés nem csak Isten, hanem az embertárs ellen is fordítja a szívet. Irígység és engesztelhetetlen harag lappang mögötte.
A történet szereplőinek sorsa azon dőlt el, hogy a gazdag, jódolgában, nem fordult részvéttel a szegény felé, a szegény pedig nyomorúságában sem fordult Isten ellen. Sorsuk ennek megfelelően alakul. Azzal szembesülnek az élet elmúltával, akivel addig nem. A gazdag Lázárral, Lázár pedig a szerető Istennel. (Az Ábrahám kebele ezt jelenti.)
Amikor a gazdag esélyt akar adni testvéreinek a megjavulásra, akkor Ábrahám arra figyelmezteti, hogy még mindig nem érti a lényeget. Nem kell a halottak közül visszajönni valakinek, hogy az ember belássa, hogy mi a helyes. Ebben az életben, ebben a világban is minden rendelkezésére áll ehhez. Különösen is, ha zsidó. Hiszen Mózes és a próféták (Isten igéje) világos útmutatást adnak. Mi már ennél is többel bírunk. A feltámadott Jézussal, a Szent Szellem szívet átformáló erejével, az Istennek tetsző élet nagyszerű lehetőségével. Ahogy azonban a példázatban, úgy most is a hitetlenség, vagy a hit dönti el, hogy engedelmeskedünk-e az igének, vagy sem. Az mindenesetre világos, hogy halálunk után már semmit nem lehet ezen alakítani. Vagy hittünk Annak, aki az élet Ura, vagy nem. Vagy vettük, amit mond, vagy elmulasztottuk a lehetőséget a jóra. Egyszer s mindenkorra.

25/05/2026

KONFIRMÁCIÓ 2026

24/05/2026

Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat, én meg majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad. A világ nem kaphatja meg, mert nem látja, és nem ismeri. De ti ismeritek, mert bennetek van, és bennetek marad.
Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk, és benne fogunk lakni.
Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. S a Vigasztaló, a Szent Lélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. Jn 14,15kk.

Jézus szeretete nem emberi érzelem. Nem is abból fakadó érzelgősség, hogy valaki, szenvedését ésáldozatát látva meghatódik. Jézus szeretetének fölfakadó forrása a Szent Lélek bennünk. Istenszellemének közössége Jézussal az iránta való szeretet. Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek a szeretetegységében létezik. Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm – halljuk a kinyilatkoztatást Jézusbemerítkezésénél. A Szentháromság titka tehát a szeretet. Ezt a titkot az ember születésétől fogva nemismeri, nem is élheti át, mivel elvesztette az első bűn következtében. Kiszakadva az édeni közösségből, azember nem szereti Istent és nem is tudja szeretni, mert nem ismeri.
Istent ismerni nem az értelem révén tudjuk, mintegy róla való tanulással, hanem úgy, ha az Ő Szellemelakozást vesz bennünk, eljön hozzánk. Ez az újjászületés, vagy helyesebben mondva – ahogy azevangéliumban olvassuk – felülről születés. Ezt ígéri Jézus tanítványainak és mindazoknak, akik az őszavukra majd hisznek. A felülről születés ugyanis hit által történik. Jézus szavát hallgatom, miközbenhallgatom a Szent Lélek felébreszti bennem a hitet, hogy az ő szava igaz, bízhatok benne. Ez a hit pedigfölfakasztja bennem a Jézus iránti szeretetet. Boldoggá tesz, hogy bízhatok benne. Többé nem azértelmemmel akarom megragadni Istent, hanem a hitemmel. Ezt pedig ő szüntelen visszaigazolja. Jézusmondja: Ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét! Az ember ezt – megromlott természeténél fogva – fordítvaakarja csinálni. Először látni akar, érteni, és utána esetleg hinni. De a sorrendet nem lehet megfordítani.Ezért küldi, adja nekünk Jézus a Szent Szellemet, aki hitet ébreszt. Így lesz Ő Vigasztaló. Az Isten nélkülvigasztalan, a bűn és a halál miatt megkeseredett embert odaöleli Jézus karjaiba. Visszahelyezi Istenszeretet-közösségébe. Ez által az ember motivált lesz, vágyakozni fog arra, hogy kövesse Jézus tanítását,megtartsa parancsolatait. Egyszerű ez: Akit szívünkből szeretünk, annak a kedvét keressük, szavát lessük,érte élünk-halunk. Ha a Szent Szellem bennünk lakik, akkor a hétköznapokban is felidézi bennünk a Jézusiránti szeretetet, mintegy emlékezteti a lelkünket, hogy kihez tartozunk, kié vagyunk. Így tudjuk aztán agyakorlatban alkalmazni Jézus tanítását a magunk és mások életének megjobbítására. Én elmegyek –mondta Jézus – Ő veletek marad. Így valósul az ígéret: Én pedig veletek vagyok minden napon a világvégezetéig

17/05/2026

Mindennek a vége pedig közeleg. Legyetek hát okosak és éberek, és imádkozzatok! Mindenekelőtt szeressétek egymást figyelmesen, mert a szeretet befedi a bűnök sokaságát. Legyetek egymás iránt vendégszeretők, zúgolódás nélkül. Aszerint, hogy ki-ki milyen lelki ajándékot kapott, legyetek egymásnak szolgálatára, hogy Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek. Aki beszél, Isten szavait közvetítse. Ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ad neki, hogy így minden Isten dicsőségére váljék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen 1Pt 4,7-11.

A keresztyén élet célirányos. Szem előtt tartja azt, amit egyébként a világi ember – struccpolitikával, fejét a homokba dugva – szüntelen feledni akar: Mindennek a vége pedig közeleg. Madách, Az ember tragédiája befejező jelenetében Ádám is így kiált fel keserűen: „Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!” Jézus Krisztus azonban minket felszólít és felvértez arra, hogy a véget ne feledni akarjuk, hanem tartsuk napirenden, sőt vegyük tekintetbe, hogy közelít. Nem valami vallásos pesszimizmus ez, nem is az életöröm tagadása, hanem az Isten igéjében gyökerező realista gondolkodás. Nem kell ettől félni, nem is kell rajta megütközni, hanem inkább bátran gyakorolni. „Mindennek a vége pedig közel van.”
Mi az a minden?
Kezdjük egészen egyszerűen! A napjaink vége közel van. Egyik a másik sarkában tapos. Ez pedig az időnkkel való komoly számvetésre ösztönöz.
Közel van aztán egy-egy munkának a vége is. Áldás volt-e rajta? A kellő eredménnyel zárult-e az igyekezetem, fáradozásom. Nem lett-e hiábavaló, vagy éppen elhibázott? Már a gyermek is szembesül ezzel, amikor a tanulás végeztével megírja a dolgozatot. Hát még a felnőtt, akit már az élet vizsgáztat tisztességből, emberségből!
Egyszer csak arra is ráhőkölünk, hogy milyen közel van az életünk vége. Ráeszméltethet egy betegség, baleset, a magunké vagy másé. Az évek múlásával pedig átéljük, hogy szinte repült az idő, az évek, évtizedek. Mivel töltöttem? Nem feledtem-e Jézustól kapott célomat; az üdvösséget az ő követésében, és embertársaim önzetlen szolgálatát? Nem feledtem-e, hogy csak jövevény és vándor voltam ebben a világban és nem a magaméval, hanem az övével gazdálkodtam, sáfárként, hiszen az Úré a föld és annak teljessége, a földkerekség és annak lakosai. (Zsolt 24,1)
Igénk azt is eszünkbe juttatja, hogy Isten üdvözítő terve is hamar a végéhez ér. Már nincs más hátra, mint Jézus visszajövetele. Azzal együtt pedig mindennek a vége és az új teremtés. Kilőtt nyílként tart célra a történelem, amelynek akarva-akaratlan részesei vagyunk. Isten tervének beteljesülése is közeleg.
Mik következnek ebből? Okos, éber imádkozó élet. Minden este megállás az Úr előtt, mulasztásainkra és vétkeinkre bocsánatot kérve. Egymás szeretete, mert az elfedi a szégyent, gyógyítja a bűnök okozta sebeket. Egymás megértése és szolgálata. Kimondott szavaink odaigazítása Isten igéjéhez. A magunk ereje helyett Isten erejéből élés. Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk. (Róma 13,11)

10/05/2026

Azon a napon az én nevemben kértek, és nem mondom nektek, hogy én kérem majd az Atyát értetek, mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem. Jn16, 26-27.

Imádságunk teljesülésének föltétele Jézus szeretete és isteni tekintélyének elismerése. Mindezen feltételeknek nem elhatározásunkból felelhetünk meg. Senki sem mondhatja Úrnak Jézust, csak a Szent Szellem által. (1Kor 12,3.) Jézus iránti szeretetünk sem lehet érzelmi fellobbanás. Tisztázódnia kell, hogy kik vagyunk és ki ő nekünk? A feltámadás után háromszor is megkérdezi Pétertől, hogy szereti-e őt? Mert Péter nincs tisztában önmagával, de nincs tisztában azzal sem, hogy ki neki Jézus. A Jézus iránti szeretet nem lelkesedés, hanem annak felismerése, hogy mennyire kegyelmére szorulunk. Akkor szeretjük őt, ha látjuk a keresztet, és a kereszt fényében/árnyékában önmagunkat. Csak a kereszt látása indít valóságos szeretetre Jézus iránt. Mi – Péterhez hasonlóan – gyáva tagadók vagyunk, akik a saját szempontjaink és elképzelésünk szerint formálnánk megváltásunkat. Próbálnánk Annak megfelelni, akit Istenként „tisztelünk”. Jézus azonban helyreteszi ezt a dolgot: Nem tudsz megfelelni, ne is akarj, nincs is rá szükség. Amire szükség van, azt már ő megtette a Golgotán. Azt nem kell és nem is lehet megfejelni, csak elfogadni. Fölösleges mentegetni magunkat. Senki sem méltó, nem is lesz soha. Csak a kereszt révén lehetünk, vagyunk Isten fiai/lányai. Teljes a bűnbocsánat. A Jézus iránti szeretet, a kereszt ragyogása a szívünkben. (Luther-rózsa!) Az Úr Jézus feltétlen szeretete indít feltétlen bizalomra. A magunk méltatlanságának maradéktalan elismerése pedig megnyitja az ajtót az isteni erők életünkbe fogadására és az azzal való élésre. Ezért az imádság nem annak szavakba öntése, amit a magunk vagy mások számára kívánatosnak tartunk, hanem az imádság állapotába való kerülésünk. Nem az imádság, hanem az imádkozó a kérés teljesülésének a föltétele: „mivel ti szerettek engem”. A kereszt ránk érvényességét a Szent Szellem pecsételi meg. A (Szent) Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünknek arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. (Róma 8,16) Akiben megvan ez a bizonyságtétel, az kér – kétkedéstől mentesen – Istentől. A Lélek által valljuk/nevezzük Úrnak Jézust és hívjuk segítségül az Ő nevét, amely névre meghajol minden térd; mennyeieké, földieké és föld alatt valóké egyaránt. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére (Filippi 2,10-11) Törekedjetek tehát arra, hogy imádság állapotába kerüljetek! Kívánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen! Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívük, akik keresik az Urat. (Zsoltárok 105, 4. 3.)

03/05/2026

Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét; hirdessétek napról-napra az ő szabadítását! Beszéljétek a népek között az ő dicsőségét, minden nemzet között az ő csodadolgait! Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett. Mert a nemzeteknek minden istene merő káprázat, az Úr pedig egeket alkotott. Ékesség és fenség van előtte; tisztesség és méltóság az ő szent helyén. Adjatok az Úrnak népeknek nemzetségei: adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet! Adjátok az Úrnak neve dicsőségét; hozzatok ajándékot és jőjjetek az Ő színe elé! Szent ékességben az Úr; megremeg előtte az egész föld! Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket is igazsággal. Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne élő! Viduljon a mező és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is az Úr előtt, mert eljön, mert eljön, hogy igazságot tegyen a földön. Törvényt alkot majd a világon igazságával, és ráragyogtatja a népekre szeretetét. 96. zsoltár

A teremtett világ egy csodálatos, ujjongó dallam, ami Istenről szól. A modern fizika állítja, hogy a világ valamilyen rezgés. Mi ezt leginkább egy hanghoz hasonlíthatnánk, vagy inkább sok hang egybecsengő harmóniájához. A csillagok sokaságától kezdve a gyermek mosolyáig. A végtelen tengertől a hópehely csodájáig, (nincs két egyforma!) minden az Örökkévalót dicsőíti. Minden létezőt átjár a tökéletesség öröme. Ma, amikor az édesanyákat köszöntjük ámulunk az anyaság csodáján is, a magzat világrajöttén, az anyai szeretet páratlanságán. Ha nyitott szemmel, és még inkább nyitott szívvel járunk a világban ráhangolódhatunk arra a gyönyörű dallamra, Ahogy a Jelenések könyve írja: a Mózes és a Bárány énekére, és részévé lehetünk mindazoknak, amik/akik dícsőítik az Urat. Feledve mindazt, ami diszharmónikus, hamis. Megremeg a szívünk a gyönyörűségtől megsejtve Isten nagyságát és jóságát. Gyarlóságunkban leginkább a zene és az ének révén tudjuk kifejezni csodálatunkat. Ma Cantate vasárnapja van: Énekeljetek az Úrnak!
Szót kell ejtenünk azonban arról is, hogy az ember és a világ, az ember és Isten kapcsolatában nem minden harmónikus. Jócskán vegyül a közös dallamba hamis akkord, diszharmónia az ember romlottsága és a mögötte lopakodó árnyék, a Gonosz tevékenységének folytán. Lehet, hogy egy napon ez okozza majd vesztét mindannak ami gyönyörű és borítja gyászba azt, ami most derű és viruló élet. De a zsoltár azt ígéri, hogy eljön, eljön (az Úr), hogy igazság legyen a földön, ne hamisság (diszharmónia). Ez az ígéret kezd valósulni Húsvét hajnalán, a Feltámadott Jézus Krisztusban. Ő az új teremtés első zsengéje, mint ahogy a fagy után az első virág a tavasz hírnöke. Ígérete szerint eljön majd (újra). Az ő igazságossága törvényével ad új ritmust az emberi szív dobbanásának, új éneket ad a szánkba; a mi Istenünknek dícséretét, mert ránk ragyogtatja minden rosszat legyőző szeretetének fényét. Hit által már most is valami részünk lehet benne.

26/04/2026

Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel. Gal 6,10.

Ma jubilate vasárnapja van az óegyházi liturgia szerint. Ez a szó azt jelenti: Örüljetek! Hogyan? Minek? Talán helyesebb volna úgy tenni föl a kérdést: Kinek? Az igazi öröm forrása ugyanis nem annak mikéntjében van. Nem is dolgokban, hanem egy másik emberben.
A modern ember azt keresi hogyan szerezzen örömöt magának. Erre ösztönzi a sok reklám, a szórakozás végtelen kínálata. Ahogy egy ifjúsági énekben énekeltük: Eladó már minden, örömöd mégsincsen. A fogyasztói társadalom a birtoklásban véli megtalálni az örömöt. Ha meg tudod venni, amit magadnak tulajdonul szeretnél – hirdeti – akkor lesz örömöd. Tévutak ezek, amik kiégéshez, kiábrándultsághoz, életuntsághoz vezetnek. Pedig az öröm nem elérhetetlen délibáb. Itt van a kezünk ügyében, ha jól keressük. Hát hol keressük? Hol találjuk? Igen egyszerű a felelet: Ha jót teszel valakivel és ha azt éled át, hogy valaki jót tesz veled. Önzetlenül, szeretetből. Ritkán történik ez, és igazából ezért olyan nagy az öröm-deficit az életünkben. Nem rég valaki jót tett velem. A fent leírt módon, önzetlenül, szeretetből, és ez nagyon jót tett nekem. El is csodálkoztam rajta és elgondolkoztam, hogy mikor történt velem ilyen utoljára. Azt ugye természetesnek veszik, hogy én jót tegyek, mondhatni ez a dolgom. Ám milyen nagy csoda, ha valaki velem tesz jót, nekem tesz jót. És ez utóbbi mondattal kicsit eljátszanék. Miért tesz jót nekem, ha valaki jót tesz velem? Hát azért, mert annak lélektisztító ereje van. Ha ugyanis csodálkozó öröm és hála költözik a szívbe, akkor onnan eltakarodik minden rossz kívánása. Keserűség, csalódottság, elégedetlenség, önteltség, harag egy csapásra eloszlik, mint a sötét felleg, amit szerteűz a napsugár. A jótétemény által jobbá lesz az ember.
Victor Hugó Nyomorultak c. regényének főhőse, Jean Valjean, szabadulása után éhesen vándorol az országban, de sehol sem kap munkát, mert a törvény kötelezi rá, hogy kérdésre felfedje fegyenc múltját. Úgy tűnik, nincs számára más út, csak a már valaha megkezdett bűnözői élet. Digne városának püspöke, Myriel megvendégeli őt egy éjszakára. Jean Valjean még az éjjel ellopja a püspök ezüst evőeszközeit és eltűnik, de a hatóságok elfogják és visszahurcolják a püspökhöz, aki azonban azt hazudja, hogy önként adta neki az evőeszközöket, ráadásként két ezüst gyertyatartóját is a volt fegyencnek ajándékozza, így megmentve őt a visszaesőknek járó gályarabságtól. Ezután Jean Valjean egy kisfiútól ellopja a kétfrankos pénzérméjét. Tettén azonban megrendül, visszaemlékezve a püspök jóságára. Megtér, elhatározza hogy életét a jó cselekedeteknek szenteli.
Pál apostol arra hívja fel a figyelmét a galáciai gyülekezetnek, hogy a “hitünk cselédeivel” különösképpen is tegyenek jót. Szó szerint a hit házanépéről van szó, a hívő testvérről, akinek jótéteményét természetesnek veszik, de nem biztos, hogy arra is figyelnek, hogy vele jót tegyenek, szívébe örömöt lopjanak. Az örömöt kézről kézre adjuk egymásnak, és úgy is kapjuk, egymástól.
Luther vezette be a reformáció idején a “consolatio fratrum” fogalmát ami szó szerint testvéri vígasztalást jelent. De nem akármilyet, hanem a bűnök bocsánatának négy szem közti hirdetését, és a feloldozásban az új élet lehetőségét. A jót tevésünk is ilyen. Szeretetünk jele Isten, Krisztusban nekünk adott szeretetének tükre. A belőle fakadó öröm pedig lelket gyógyító erő.

19/04/2026

H a kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát adott nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél. Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most visszatéríttettetek lelketek pásztorához és felvigyázójához. 1Pt 2,20-25.

A Jézushoz való kegyelmi visszatérés (nem emberi produkció) egyben igazodást is eredményez a jézusi életformához. Sokan vallják magukat kereszténynek, de azt kell lássuk, hogy a jézusi természet nem jellemző rájuk.
Miről is van itt szó? A bántás elviseléséről. Mégpedig csendben. Ahogyan Jézus sem viszonozta a gyalázást, megszégyenítést, méltatlan bánásódot, úgy kell a tanítványnak is. Erről lehet megismerni az Isten gyermekeit. Mit kezdjünk a méltatlan bántással, ami minket ér? Ki szolgáltat nekünk igazságot, ha megrágalmaznak, megrövidítenek, félrelöknek, csúnya szavakkal illetnek, megaláznak? Lehet olyat, hogy nem fordulunk igazságszolgáltatásért emberekhez, hanem rábízzuk a dolgot Arra, aki igazságosan ítél. (23/b) Tegyük pedig ezt ne kárörvendően, hanem tudva, hogy Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Tűrésünk lehet megtérésre hívó szó. Ha csendben, béketűréssel elviseljük a bántást, lemondunk az egyébként jogos felháborodásról, akkor teret adunk Isten igazság(szolgáltatás)ának. Ha erőszakkal, akár verbális, akár fizikai erőszakkal szembefordulunk a gonoszsággal, akkor mi is gonosszá leszünk. Erőt vesz rajtunk az indulati bűn. Mi pedig meghaltunk a bűnnek, hogy az igazságnak éljünk. Nem a magunk igazságának, hanem Isten igazságának. Isten igazsága pedig a kereszt, a Jézusra tekintő bűnbocsánat. Ezért mondta Jézus: Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is! (Mt 5,39.) Ha valaki jobb felől üt arcon, akkor azt nyilván a kézfejével, úgymond visszakézből teszi. Ez nem egyszerű bántás, hanem megalázás is. Mégis fordulj felé! Ne fordulj el tőle! - mondja az Úr. Más helyen arról beszél, hogy nem hogy hétszer, de még hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani. (Mt 18,21.) Ez nem ismétlődést jelent, hanem a tanítvány alapmagatartása. Ha éhezik, aki téged gyűlöl: adj enni neki kenyeret; és ha szomjazik: adj neki inni vizet. Mert eleven szenet (égő parazsat) gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked. (Péld 25, 21-22) Ezt Pál apostol is szó szerint idézi a Róma 12,20-ban. Reményik Sándor írta egyik versében (Mért hallgatott el Végvári? 1933.) : Nem a mi dolgunk igazságot tenni, a mi dolgunk csak: igazabbá lenni. Akkor nem leszünk tévelygő juhok, ha lelkünk Pásztorára és Felvigyázójára hallgatunk, azaz ha bántanak, hallgatunk. Nehéz lecke ez, ami ellen a test és vér, de a józan ész is lázad. Ám akiket Isten Lelke – nem a test és vér vagy a józan ész – vezérel, AZOK Istennek fiai/lányai. Ha pedig tűrésünk hiábavalónak bizonyul és bántóink szíve meg nem enyhül irántunk, sőt végleg kemény marad, álljon itt a másik páli ige: Magatokért bosszút ne álljatok szeretteim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. (Róma 12, 19)

Csepeli Evangélikus Egyházközség

14/06/2026

10/06/2026

25/05/2026

24/05/2026

17/05/2026

10/05/2026

03/05/2026

26/04/2026

19/04/2026

Cím

Nyitvatartási idő

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Vállalkozás Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Csütörtök	17:00 - 19:00
Péntek	10:00 - 10:30
Vasárnap	10:30 - 11:30