Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség

Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség A Cegléd-Újvárosi Református Egyház templomai:Cegléden,
Kőrösi út 53. Csemőben, Piactér 1 sz alatt Ekkor épült újjá a ma látható formájában. János 4:23. Máté 5:3.

A CEGLÉDI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉS AZ ÚJVÁROSI Gyülekezet
története

A mohácsi vész körüli időkben Ceglédre is eljutott a református tanítások híre, ahol hamarosan jó talajra talált. A török hódoltsággal egy időben kezdett elterjedni a városban. 1545 körül itt már szervezett református gyülekezet volt. A város lakossága katolikus vallásáról áttért, és reformátussá lett. A korábbi katolikus templomot a

református hitvallásnak megfelelően átalakították.

1545-ben Szegedi Kis István prédikátort meghívták Ceglédre prédikálni, és tanítani az iskolában. Ettől az időponttől számíthatjuk Cegléden a református egyházi oktatást. Ez a templom 214 évig volt a reformátusok birtokában. 1753-ban felsőbb határozattal visszaadták a katolikusoknak.

1754-ben elkezdtek a reformátusok építeni egy szerény, kis templomot, amihez 1763-ban különálló tornyot építettek a harang számára, amibe később további két kisebb harang is került.

1792-re a reformátusok száma meghaladta az 5000 főt, és a meglevő templom szüknek bizonyult, ezért meghosszabbították, és a toronnyal egybeépítették.

1834-ben a a városban tűzvész pusztított, amiben a református templom is leégett. 1835-ben Hild József tervei alapján kezdődött el az új "Nagytemplom" építése, ami 1870-re épült fel.

1860-ban megépült az emeletes nagy központi fiúiskola, és 1856-ban az újvárosi iskola.

1895-1896-ban átépítették a tornyokat, és megmagasították, és a templomot kupolával fedték be. Az 1800-as évek végén elkészült a leányiskola, a parochia, és a bazársor.

1936-ban egy gondatlan bádogosmunkás miatt leégett a kupola. Ebben az időben az Egyházközségi Szabályrendelet és a ceglédi reformátusok igényeit figyelembevéve, először az Újvároson, majd a Felszegen önállő egyházközségeket hoztak létre. Ezzel az eddigi egységes 400 éves ceglédi református egyházközség három önálló egyházközséggé szerveződött át. A három egyházközség önállóan, de egymással szoros kapcsolatban működik mind a mai napig. GYÜLEKEZETÜNK TÖRTÉNETE

"De eljő az óra és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres az ő imádóiul." "Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa." Az 1930-as években került előtérbe az a gondolat, hogy az Újvárosban, ahol a lakosság túlnyomó többsége, kb. 1500-2000 fő református volt, istentiszteleti helyet kell létesíteni. 1936 decemberében fordultak az Újvárosi hívek a presbitériumhoz, hogy teljesítse kérésüket. Ennek gazdasági bizottsága elvileg támogatta őket, de mivel ebben az időben folyt a Nagytemplom leégett kupolájának helyreállítása, egyenlőre nem tudtak a kéréssel foglalkozni. 1938-ban lett az Újvárosi egyházrész lelkésze Bükki Zsigmond, aki a templomépítés ügyét nagy odaadással karolta fel. Özv. Nyíri Sándorné Kiszely Juliana két éve elhunyt férjének emlékére 10 ezer pengős alapítványt tett a templomra, azonban az egyház anyagi helyzete miatt azt az összeget ideiglenesen a Nagytemplom építésére használták fel. Hosszas fontolgatás és sikertelen tervezgetés után az 1939. szeptember 15-én megtartott Déliegyházrész alakuló közgyűlésén nagyobb lendületet kapott az építés, mely 1940. szeptember 29-re fejeződött be és felszentelése október 6-án történt meg . Igaz, hogy nem a templom épült meg, hanem egy ideiglenesen istentiszteleti célra szolgáló helyiség, de már ez is nagy örömet jelentett az itt élő híveknek. Sőt Kádas Mihály és felesége Vermes Eszter nagy adományt tett az építendő templomra. A II. világháború miatt a már elkészült tervek ellenére sem épült meg a templom. A Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség 1949-ben nyerte el önállóságát. A kicsiny, henger alakú torony 1943-ban épült a főbejárat fölé. Az egykor gyülekezeti háznak szánt épületet ma már templomnak mondjuk, és a Nagykőrösi út jobb oldalán áll észak-déli tengelyben. Bejárata a keleti oldalon a főútról nyílik. A szószéket 1965-ben Bujdosó Mihály helybeli asztalosmester készítette. Az épületet kívül-belül 1968-69-ben újították fel. A 100 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1939-ben Budapesten
1981-ben Balogh István idevaló, de pesti építész félmillió Ft-ot hagyományozott az Egyházközségre e templom fejlesztése végett. E pénzből történt a renoválás, melyért 1983 szeptemberében dr. Tóth Károly püspök szolgálatával adtunk hálát. A templom mai formáját a 2004-2005 évben történő külső és belső felújítással nyerte el. A templomban minden vasárnap délelőtt 10 órától Istentiszteletet tartunk. A templom másik két termében gyermekeknek és ifiknek tartunk gyermekistentiszteletet, és kézművesfoglalkozást bibliai témákra építve. Lelkészeink:
Balogh György 1949-1964
Szabó László 1964-1990
Szegedi Gyula és Szegedi Gyuláné Dr. 1990-2010
Ócsai Tibor 2010-től

A Cegléd -Újvárosi Református Egyházközséghez tartozik még Csemő-Zöldhalomban egy református imaház és Csemőben a református templom, amit 2006-ban szentelhettünk fel. Ezeken a helyeken minden vasárnap délután Istentiszteletet tartunk.

04/06/2026
03/06/2026
Családinap az iskolánkban.
29/05/2026

Családinap az iskolánkban.

27/05/2026

Kedves Testvérek!
Szombaton a gyülekezeti kirándulásra az autóbusz 7:30-kor indul a templomtól, és útközben megállunk a Bem iskolánál is.
Áldás, békesség!
Istvánfi Károly

Konfirmáltak.
24/05/2026

Konfirmáltak.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1633635318770546&set=a.449676670499756&locale=hu_HU
24/05/2026

https://www.facebook.com/photo?fbid=1633635318770546&set=a.449676670499756&locale=hu_HU

A MINDENT - MINDIG

Egyszer szép gondolatokkal készültem egy gyülekezeti taghoz, aki mély gyászban kereste a vigasztalást, de nehéz kérdéseivel folyton elzárta maga elől az utat. Erős szavakat és szép érveket gondoltam ki, szinte fel voltam villanyozva, sőt, Gyökössy Endre hasonlatával szólva: „bemosakodva” indultam hozzá, azaz imádságban Isten elé vittem mindent. Aztán útközben csörrent a telefonom, és máris megzavart valaki valami fránya üggyel, és nyomban odalett a jól elgondolt és megimádkozott terv. Hirtelen közbejött valami és ez visszahozhatatlanul kiverte a fejemből is, meg a szívemből is azt a jót, amit elgondoltam. Azt hiszem, mindannyian ismerjük ezt a mindennapos tapasztalatot.
De élünk-e ilyenkor Jézus ígéretével?
Jézus, amikor halálára és feltámadására készült, és készítette a tanítványit, a Szent Lélekről beszélt nekik, és ezt mondta Róla: „ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam nektek.” (János 14,26) Sokan ezt úgy magyarázzák, hogy Jézus ezzel az ígérettel és annak pünkösdi teljesítésével utat nyitott a tanítványai és követői számára, utat a rettenetes kereszthalál drámájából az emlékezés és a reménykedés egybefüggő valóságába.
Az életünk úgy van megszerkesztve, hogy amikor távolodunk Istentől, egyre nagyobb istenfeledésbe süllyedünk. Ezt akkor is megtapasztaljuk, amikor a bajaink sűrűsödvén, végső soron Őt akarjuk számadásra vonni, vagy amikor türelmetlenül sürgetjük amúgy megfontolatlan kéréseink teljesítésére, vagy amikor roppant testi-lelki súlyokat hordozva fokozzuk a rosszat azzal, hogy magunkra rántjuk az istenhiány mérhetetlen terhét is. A Szentlélek tanít meg a bajok közepette is Isten kegyelmére támaszkodni, ahogy Pál apostol mondja Ábrahámról: reménység ellenére reménykedni (Róma 4,18). A Szentlélek vigasztal meg, mert erőt és józanságot ad a próbatételekben. És a Szentlékek a mi szószólónk, aki kimondhatatlan fohászkodásokkal esedezik érettünk, és bátorságot ad a lélek-roppantó pillanatokban, leginkább amikor Isten elé kell állnunk alázattal. És a Szentlélek tesz hálássá minden áldásért, mert csak sokféle kegyelmének bőséges kiáradásában élhetjük át, hogy a hit, amellyel elfogadjuk az áldásokat, igen, maga a hit is kegyelemből van – ahogy János apostol mondja mély értelemmel: a kegyelmet is kegyelemért kapjuk (János 1,16).
A Szentlélek bizalmas közelséggel ajándékoz meg. A régiek közül Eckhart Mester fogalmazta ezt meg a legszebben: Isten közelebb van hozzád, mint te önmagadhoz. Még inkább, tegyük hozzá, a Lélek reánk áradása, az isteni áldások gazdagsága, a csodák tanúsító ereje, a krisztusi erők sodrása és a gyülekezet ember-közössége, egész isten-gyermekségünk nem is egyéb, mint buzdítás arra, hogy közeledjünk a mindig-közel-lévőhöz. Ez a „mindig” a Lélek mindent átható isteni munkája. Igen, a régi mondást így kell kiegészíteni: Isten mindig közelebb van hozzád, mint te önmagadhoz. Ahogy Krisztus mondja: én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek, hogy veletek maradjon mindörökké (János 14,16).
Ha távolodunk Istentől, magunk vagy mások miatt, az ürügyeink félresöprik az üdvösség-ügyet. Akkor a gond nemhogy kiűzi fejünkből és szívünkből a legjobbat is, hanem feledésre is ítéli. Ám ha közeledünk Istenhez, egyre jobban tapasztaljuk a hit megújuló erejében, a józan reménykedésben, és a készséges szeretetben, hogy Isten nem valami többet, sokat ajándékoz nekünk Szentlelkével, hanem Önmagát. A Mindent - mindig.

JÖVEL, SZENTLÉLEK ÚRISTEN!

https://regi.reformatus.hu/mutat/punkosdi-kisokos/
23/05/2026

https://regi.reformatus.hu/mutat/punkosdi-kisokos/

Mit ünneplünk pünkösdkor?A Szentlélek kiáradását, Jézus Krisztus ígéretének beteljesedését, a tanítványok képessé tételét a szolgálatra, az egyház alapítását.Mi a Szentlélek?A Szentlélek az Atya és a Fiú – a Szentháromság többi tagja – szeretetének kiáradása.

Cím

Petőfi Utca 6
Cegléd
2700

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség számára:

Megosztás