16/06/2026
Újabb napi beszámolóval és fotókkal jelentkezünk a jubileumi zarándoklatunkról.
3. nap
„... hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat”
Megérkeztünk Assisibe, arra a helyre, ahol bő 800 évvel ezelőtt egy fiatalember annyira komolyan vette az Evangéliumot, hogy az egész életét új alapokra helyezte. Megérkezésünkkor az Angyalos Boldogasszony-bazilikában együtt imádkoztuk az esti zsolozsmát a helyi ferences testvérekkel.
A hatalmas templom szívében megbújó Porciunkula-kápolnában talált otthonra Szent Ferenc és első testvérei, itt bontakozott ki az a közösség, amelynek középpontjában az Evangélium egyszerű és radikális megélése állt. Ugyanitt található a Tranzitus-kápolna is, amelyet azon a helyen emeltek, ahol pontosan 800 évvel ezelőtt Szent Ferenc átlépett ebből a földi életből az örök Atya házába. A „tranzitus” szó maga is átvonulást, átmenetet jelent. Ferenc számára a halál nem vereség volt, hanem beteljesedés: találkozás azzal az Úrral, akit egész életében szeretett és követett. Ez arra emlékeztethet bennünket, hogy a mi földi életünk is csak egy zarándokút, amelynek célja nem önmaga, hanem az Istennel való teljes közösség.
Másnap reggel felmentünk Assisi városába, ahol végigjártuk Ferenc életének meghatározó pontjait: láttuk szülőházának és keresztelésének helyszínét, valamint azt a kis cellát is, ahová édesapja bezárta, amikor fia mindenét eladta a szegények javára. Ezek a helyek kijózanítóan hatnak, mert ráébresztenek arra, hogy a szentté válás útja nem rendkívüli élményekkel kezdődik, hanem egymás után meghozott következetes döntésekkel. Olykor olyan döntésekkel, amelyeket a környezetünk sem ért meg. Ferenc és társai szegénysége nem öncélú nélkülözés volt, hanem szabadság: annak felismerése, hogy az ember igazi gazdagsága nem abban rejlik, amije van, hanem abban, akihez tartozik.
Délután az Erdélyből származó János testvér vezetésével megnéztük Giotto lenyűgöző freskóit a Szent Ferenc-bazilikában, amelyek ma is élő módon mesélik el Assisi szentjének életét. Imádkoztunk Szent Ferenc és Carlo Acutis sírjánál, valamint megnéztük Szent Klára szülőházát is, aki Ferenc nyomán ugyanazt a radikális Krisztus-követést választotta, mint Isten szegénykéje.
***
Fotó és szöveg: Ádám Rebeka Nóra