Almásy Máriának, az Angolkisasszonyok fônöknôjének kezdeményezésére a fôváros és a kultuszminisztérium támogatásával épül fel az akkor még gyéren lakott Zugligetben 1913–17 között a rathfarnhami (Írország) templom mintájára Dr. Hültl Dezsô tervei szerint a templom, majd a hozzákapcsolódó, oktatást és nevelést szolgáló intézet. 1917. Ettôl kezdve kihelyezett káplánság a krisztinavárosi plébánia területén. 1923-tól az ekkor megalakult városmajori plébániához tartozik. 1945-tôl önálló lelkészség. 1970-tôl plébánia. – A templom belsô terének (526 m2) átrendezése 1970-ben történik. A lelkészek jelenlegi lakása a templom kiszolgáló helyiségeibôl van kialakítva. A templom a zugligeti Római Katolikus Plébánia temploma. 1913 és 1917 között épült a Szent Családtiszteletére. Építtette: Almássy Mária az Angolkisasszonyok akkori főnöknője a Rathfarham-i (Írország) intézeti templom mintájára. Tervezője: dr. Hültl Tivadar Kivitelező építész: Havel Lipót
Stílusa: újromán stílus. A templom kereszthajós. A négy hajó találkozásában van a liturgikus tér. A szentségi oltárt Del-Amico olasz művész faragta. Az oltár alsó részén elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, az örökmécsest tartó két evangéliumi okos szűz és a templom bejárata fölötti dombormű, - amely Jézust a gyerekek barátját ábrázolja - Vass Viktor magyar szobrászművész munkája. Az oltárkép a szentélyfalát burkoló mozaik. Ez Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, a meráni zárdatemplom mozaikja nyomán készült. Zsellér Imre munkája. A Szent Családot ábrázolja: középen a megdicsőült Krisztus, a családok királya, balra édesanyja, a boldogságos Szűz, jobbra nevelőatyja, Szent József. Előttük Szűz Mária szülei: Szent Joachim és Anna. Angyalok veszik őket körül, akik Krisztus kínszenvedésének eszközeit tartják kezükben. Három angyal, a Hit, a Remény, és a Szeretet jelképei szalagra írva tartják: Quid quid Deus non est, nihil est et pro nihilo computari debet. Magyarul: Ami nem Isten, az semmi és semminek is kell tartani. Azaz: Csak Isten bírja a létet önmagában, és Ő ad minden létezőnek értelmet. A kezdettől épen maradt üvegablakok kivitelezője szintén Zsellér Imre. A templom falát burkoló márvány Dalmáciából való, a két zöldes oszlop siklósi márvány. A templom előtti két sötétszürke oszlop Csehországból való porfír. A Szentségi oltár egy része, a lépcsője és a liturgikus tér padlózata magyar ruskicai márvány, míg a domborművek, és az okos szüzek szobrai karrarai márvány. Ugyancsak karrarai márvány a főhajónál Páduai Szent Antal és Szent Júdás Tádé apostolok szobra. A főhajóban a négy oltárkép a Szent Családra vonatkozik. A szentélyből nézve jobb oldalon a kis Jézus születése, és menekülése Egyiptomba. Bal oldalon a munkájában elfáradt Szent József homlokáról Jézus letörli a verejtéket. Végül Szent József halála Jézus és Mária jelenlétében. A jobboldali mellékhajóban a magyar szenteket láthatjuk. Az első ablakon Szent Margit, IV. Béla király leánya, amint a domonkos apácák kolostorába lép. A másodikon Boldog Gizella, Szent István király felesége, amint a koronázási palástot hímezi. A másik oldalon Szent Erzsébet, II. Endre kis leánya, amint a koronáról lemondva a szegények szolgálatára szenteli életét. A mellette lévő ablakképen Szent Imre herceg, Szent István király fia, amint a visegrádi templomban szüzességi fogadalmat tesz. A kórus feletti rózsaablak Szent Cecíliát ábrázolja. A liturgikus tér feletti rozetta pedig a Szentlélek Úristent ábrázolja galamb képében.
