A Ferenc-halom egy 291 méter magas hegy Budapesten, a Budai-hegység része. A Kis-Hárs-hegytől dél-délkeletre található, a Budakeszi út és a Kuruclesi-völgy között. A felszíne javarészt dolomitból és dachsteini mészkőből áll. Északi lejtője, mely a Kuruclesi-völgyre néz, meredek, D-felé, a Zugligetre lankásabb. Sokáig szinte érintetlen volt, a második világháborúban több lövészárkot ástak itt, némelyik nyoma még látható. Régi neve Faulenzer volt Palugyay Imre szerint. Mai nevét Ferenc magyar királyról kapta. Rupp Jakab szerint a névadó Kalmárffy Ignác volt, aki itt építtette fel a Ferenchalmi Szűz Mária-kápolnát. A Ferenchalmi Szűz Mária Kápolna Budapest egyik műemlék temploma, mely a Budakeszi úton található, protoromantikus stílusban épült 1818 és 1822 között. (N 47° 31,202' E 18° 58,543')
Az egyhajós kápolna Kalmárffy Ignác (Buda örökös bírája) és neje, Reinprecht Katalin telkén és költségén épült. Az 1822. október 6-án Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt épületet valamiféle félreértés miatt hosszú ideig Szent László-kápolna néven jegyezték. A kápolna egyes elmondások alapján részben az egykori pálos kolostor köveinek felhasználásával készült el. A kis kápolnának Sissi is gyakori látogatója volt, mikor gyermekeivel, Gizellával és Rudolffal 1866-ban a szomszédos villában töltötték a nyarat, Kochmeister Frigyes báró invitálására.
1927-ben a főváros Kalmárffy Ignác örököseitől megvásárolta és restauráltatta. A II. világháború után az épület évtizedekig gazdátlanul állt, állapota súlyosan leromlott. Helyreállítására 1968-69-ben került sor, amikor az Országos Műemlék Felügyelet restaurátor műhely céljára alakította át. A felújítás során végzett kutatással állapították meg azt, hogy a kápolna építéséhez az elfogadott történet ellenére nem használták fel a pálos kolostor köveit. A műemléki védelem alatt álló épületet 2011-ben kapta meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely gondoskodik a megóvásáról.
