30/08/2026
Augusztus 30. | Vasárnap | napi ige | Norbert Lieth-től:
Gyermekként mindig arra tanítottak bennünket, hogy mondjunk „köszönöm”-öt.
A köszönet kifejezése egyrészt udvariassági gesztus, másrészt a másik ember iránti megbecsülés jele is.
„Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem…” Zsolt 50;23
A Hamburgi Egyetem orvosai állítólag arra jutottak, hogy aki gyakran mond köszönetet, érzelmileg erősebbnek és fizikailag egészségesebbnek érzi magát. „Már önmagában a «köszönöm» szó kimondása is megváltoztatja a vérnyomást és a szívfrekvenciát. A «köszönöm» fontos társadalmi kenőanyag...”
A Bibliában számtalan alkalommal kapunk felszólítást arra, hogy adjunk hálát Istennek, hiszen erre számtalan okunk van. Néhány ezek közül:
A teremtés, a megváltás, Jézus, a szeretet, Isten Igéje, a Szentlélek, Isten hűsége, kiválasztása, üdvözítő terve...
De személyes kapcsolatainkban sem szabad megfeledkeznünk a köszönet kifejezéséről. Vannak hívő testvérek, akik elutasítják a nekik szóló köszönetet, és rögtön „felfelé” akarják továbbítani azt. Azt mondják: „Nem nekem jár a köszönet, minden hála Istent illeti.” Ez alapvetően igaz. Isten azonban azt is akarja, hogy egymást is megbecsüljük, és köszönetet mondjunk egymásnak.
„Mindenben hálákat adjatok” természetesen elsősorban Istenre vonatkozik, de azokra a helyzetekre is, amelyek emberileg nem feltétlenül tetszenek nekünk. A kellemetlen dolgokért is hálásnak kellene lennünk, mert Isten azokat is a javunkra tudja fordítani. Ez az ige azokra is vonatkozik, akik jót tesznek velünk: házastársakra, gyermekekre, szülőkre, valamint a segítségnyújtásra, ajándékokra, támogatásra és hasonlókra.
„…a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, …” Róm 12;10
A római százados, Kornéliusz, így köszönte meg Péternek, hogy eljött hozzá: „Ezért nyomban elküldtem hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél.” ApCsel 10;33
A Filippi 4;16 –19-ben Pál megemlékezik azokról az adományokról, amelyeket a filippiek kétszer is elküldtek neki Thesszalonikába. Ez tehát egyben egy köszönőlevél is.
„Megvan mindenem, miután megkaptam Epafroditosztól, ami tőletek jött jó illatú, kedves, Istennek tetsző áldozatként.” Fil 4;18
Adjunk hát újra és újra szívből hálát Istennek, de azoknak is, akiket az Úr mellénk állított, és akik jót tesznek velünk.
