02/11/2025
„Képkockákból előítélet”: hogyan gerjeszthet egy vitatott film antiszemitizmust?
A magát hamisan dokumentumfilmnek állító, valójában vitatott és tényszerűen megkérdőjelezett „Jenin, Jenin” című film nyilvános vetítése a jelenlegi feszült közhangulatban aránytalan közösségi kockázatot hordoz.
A film központi – légbőlkapott - állítása – a „mészárlás” narratíva – független vizsgálatok szerint nem igazolható, míg izraeli bírósági ítéletek jogerősen rágalmazást állapítottak meg.
Amikor egy film központi állítása bizonyítottan hamis vagy súlyosan félrevezető — és ezt bírósági döntések, független vizsgálatok is rögzítik —, a terjesztése a közvélemény egy részében igazolni látszik antiszemita toposzokat, ami a dehumanizáló beszédtől a valós zaklatásokig vezető lejtőt erősíti. A „Jenin, Jenin” film kapcsán a Human Rights Watch már 2002-ben jelezte: nincs bizonyíték mészárlásra. Izrael Legfelsőbb Bírósága 2022 ben helybenhagyta a vetítési tilalmat és a kártérítést rágalmazás miatt. Ez majd példa nélküli és súlyos ítélet egy „dokumentumfilm” felett.
Ezek a sarokpontok különösen fontossá teszik a vetítések felelős, kontextusba helyezett kezelését.
Óriási veszélyt rejt magában egy ilyen trend, ami engedi a hamis képi narratíva bemutatását.
Aki engedi vagy hozzájárul egy ilyen film vetítéséhez, az segédkezet nyújt a hamis narratíva hitelesítéséhez. Ha egy „alkotás” központi állítása — jelen esetben, hogy „mészárlás történt” — valótlan, de a film ezt tényként sugalmazza, a néző könnyen kollektív bűnösségként értelmezheti az egész zsidó közösségre vetítve. A „Jenin, Jenin” kapcsán a bíróságok rágalmazást állapítottak meg és vetítési tilalmat határoztak. A jogerős ítéletnek erős üzenete van: nem „kellemetlen véleményről”, hanem jó hírnevet sértő valótlan állításról van szó, ez pedig a nézőközönség szemében legitimációt adhat az antiszemita vádaskodásra.
A társadalomtudományi irodalom bőséggel bemutatja, hogy félrevezető média-narratívák növelhetik a kisebbségekkel szembeni előítéletet és akár az erőszakos incidensek számát is. Ma már nem csak vizsgálatok, de valós cselekmények igazolják, hogy az online dezinformáció és vádaskodó narratívák megjelenése lokális gyűlöletcselekmények felfutásával járt együtt. A „Jenin, Jenin” hatásmechanizmusa végtelenül egyszerű, vizuálisan hitelesítő, de tényszerűen hamis tartalommal az előítéletet igyekszik erősíteni. Sajnos sikerrel.
Az európai és tengerentúli adatok szerint az Izraelt érintő háborús eszkalációk idején megnő az antiszemita incidensek száma - a közbeszédben terjedő narratívák hatására is. Ilyen légkörben egy, a valóságot hamisan ábrázoló film katalizátorként működhet: a már eleve polarizált közeget tovább hevítheti, növelve az attrocitások, fenyegetések és vandalizmus kockázatát.
Tagadhatatlan okozat, hogy a növekvő számú attrocitások félelembe és önkorlátozásokba kergeti a zsidó közösségeket, a zsidó közösségi intézmények (iskolák, zsinagógák, közösségi házak) biztonsági üzemmódba kényszerülnek, ami óriási pszichológiai terhet jelent a közösségre nézve.
A kommunikáció és a diskurzus teljesen átbillen, a „mészárlást” sugalmazó képi anyag normalizálhatja az összeesküvéses vagy „kollektív bűnösségi” beszédmódot, amelyet később a közösségi médiában tovább eszkalálnak.
Egy vitatott, tényszerűen megkérdőjelezett film, különösen, ha jogerős ítéletek is valótlanságot állapítanak meg — a jelenlegi feszült közhangulatban katalizáló hatású lehet az antiszemita előítéletekre és incidensekre. A „Jenin, Jenin” esete tankönyvi példa: a tényekkel ellentétes főnarratíva (a „mészárlás” állítása), a rágalmazási ítélet és a megugró antiszemita trendek egymásra hatása miatt a vetítés különösen nagy közösségi kockázatot hordoz. Felelős magatartás nélkül az ilyen tartalmak nem a párbeszédet, hanem a stigmatizációt és a félelmet erősítik.
A vitatott és jogilag is tételesen valótlan állításokkal élő filmek vetítése nem a párbeszédet szolgálja, hanem éppen ellenkező hatással: felerősíti a meglévő előítéleteket. Kötelességünk minimalizálni az ilyen tartalmak társadalmi kárát, és előnyben részesíteni az arányos, felelős és mindenekelőtt a valósághű tájékoztatást.
Keszler Gábor
