Kassai József egykori szerencsi plébános szerint 1220-ban épült, aki ezt a számot 1820-ban a templom déli ajtaja fölött kőbe vésve látta. A jelenlegi templom késő gótikus stílusban 1481-1520 között épült fel, homlokzat előtti gótikus toronnyal, déli oldalán pálcatagos kapuval / melyen 1485-ös évszám olvasható / egykorú vasalt kapuszárnyakkal, a kapu felett az 1481-es évszámmal a záró párkányon az
1520-as dátummal. A hajó és a szentély támpilléres. A hajó hálóboltozatos, a szentélyben keresztboltozat és mérműves ablakok láthatók. A falut 1567-ben a török pusztította. 1566- ban a nagy tűzvészben a templom megégett. 1598-ban és 1617-ben könyvnyomda működött itt. 1598-ban a lakosság mezővárosi szabadalmakat nyert s ekkor már a református vallást követte, a templom és a paplak is a reformátusoké volt. A birtokjog pedig 1603-tól a Rákóczi családé.
1671-ben II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia áttért a katolikus hitre és a Habsburg- király hűségére. A hegyaljai Rákóczi- birtokról eltávolította valamennyi református prédikátort, visszavette a templomot a katolikusok részére. De a református hívek nem szűntek meg szorgalmazni vallásgyakorlatuk visszaállítását. 1699-ben Komjáti György vezetésével újrakezdik vallásgyakorlatukat az ekkor már romos templomban, a plébániát pedig elfoglalják.
1701-ben II. Rákóczi Ferenc a kegyúr, aki akkor még a király hűségén állott, birtokain beszüntette a reformátusok újrakezdett vallásgyakorlatát.1704. febr. 27.-én a keresztúri templomot minden tartozékával együtt másodszor is visszaadták a katolikusok birtokába.
Ámde az 1705. évi szécsényi országgyűlés rendelkezésére 1706-ban fegyveres keresztúri reformátusok elfoglalják a katolikus templomot, megkezdték abban vallásuk gyakorlását
1711-ben, a Rákóczi szabadságharc megszűntével I. József császár, majd özvegye a vallás dolgában visszaállították az 1703. előtti állapotot, a császárné megbízottja most már véglegesen visszavette a katolikusok részére a mezőváros közepén álló templomot a tornyában levő két haranggal együtt. Az anyakönyvezés Keresztúron 1726-ban kezdődik. 1711 után a kegyúri jogokat a királyi kamara, majd az Aspermont grófi család gyakorolta. A kegyúr 1733 után a templomot helyreállítatta, 1746-ban tornyát átépíttette.
1785-ben a templomtorony megégett, harangjai megolvadtak/a későbbiek során a harangot újraöntették és jelenleg is ez az egyik működő harang/ A templom 1863-ban ismét tűzkárt szenvedett, 1881-ben vihar rongálta meg, ezért 1896-ban a kegyúr felújítatta és kegyúri oratóriummal bővítette.
1928-ban gótikus stílusban hozzáépített kápolnával nyerte el végleges formáját a templom. A templom jelenleg átépítésen esik keresztül.
