Biharkeresztesi Katolikus Plébánia

Biharkeresztesi Katolikus Plébánia Biharkeresztesi Katolikus Plébánia, Katolikus templom, Kossuth Utca 1, Biharkeresztes elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

05/09/2026
24/08/2026

TEMPLOMI SZERTARTÁSAINK A HÉTEN (aug. 24–30.)

Kedd: 18.00
Vasárnap: 11.15

A BOLDOGSÁG ÚTJA MÁRIÁVAL – NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉNEK ELŐESTI SZENTMISÉJE BIHARKERESZTESENNagyboldogasszony főünnepéne...
14/08/2026

A BOLDOGSÁG ÚTJA MÁRIÁVAL – NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉNEK ELŐESTI SZENTMISÉJE BIHARKERESZTESEN

Nagyboldogasszony főünnepének előestéjén ünnepi szentmisére gyűltek össze a hívek Biharkeresztesen. Az ünneplés középpontjában Szűz Mária mennybevételének titka állt, amely a keresztény ember számára a valódi boldogság reményét is meghirdeti. A szentmiséhez kapcsolódóan gyógynövényszentelésre is sor került, a hívek pedig az alkalom végén ajándékba citromfű- és mentateát kaptak.

Az evangéliumban egy asszony a tömegből így kiáltott Jézusnak: „Boldog a méh, amely hordozott téged, és az emlő, amely táplált.” Jézus válasza azonban a boldogság mélyebb forrására irányította a figyelmet: „És még inkább boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják, és meg is tartják.” A szentbeszéd központi gondolata is ez volt: a valódi boldogság nem csupán a földi élet sikereiben és örömeiben keresendő, hanem Isten szavának meghallgatásában, megtartásában és az örök élet reményében.

Az ünnep kapcsán elhangzott, hogy az Egyház naptárában Mária két ünnepe is a boldogságra utal: szeptember 8-án Kisboldogasszony születését, augusztus 15-én pedig Nagyboldogasszony mennybevételét ünnepeljük. A „kis” és a „nagy” boldogság különbsége arra is rámutat, hogy a földi élet örömei, még a legszebbek is, csak töredékét jelentik annak a teljességnek, amelyet Isten az örök életben készít számunkra.

Szűz Mária életében is jelen voltak az örömök és a fájdalmak. Boldogságot jelentett számára Jézus fogantatása, Erzsébet meglátogatása, fia születése és felnevelése, ugyanakkor át kellett élnie Jézus szenvedését és kereszthalálát is. Mária mindezek között hűséges maradt Istenhez. Nagyboldogasszony ünnepe ennek az útnak a beteljesedését hirdeti: Mária földi életének befejeztével testestől-lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe.

A szentbeszéd arra is rámutatott, hogy a földi életben sokszor igazságtalannak tűnhet, hogy nem mindig az boldogul, aki becsületesen, keresztény módon él. Ha azonban az élet csak a földi létre korlátozódna, valóban nehéz lenne megérteni a szenvedés és az igazságtalanság értelmét. Krisztus feltámadása és Mária mennybevétele azonban azt hirdeti, hogy a halál nem a vég: az ember végső hivatása az örök boldogság.

Az ünnepi szentmise különleges mozzanata volt a gyógynövények megáldása. A szentbeszédben elhangzott, hogy a gyógynövények sokszor egyszerűek és észrevétlenek, mégis nagy értéket hordoznak. Ehhez hasonlóan Mária sem a világ szemében való nagyságával vált különlegessé, hanem azzal, hogy Krisztust hozta el a világba.

A gyógynövények ezért az ünnep lelki üzenetére is emlékeztethetnek. Ahogyan egy egyszerű gyógynövény enyhítheti a testi bajokat, úgy lehet a keresztény ember is mások számára lelki „gyógyír”: imádságával, szeretetével, segítségével és az evangélium örömhírének továbbadásával.

Mária példája különösen is a szolgáló szeretetre hív. Ahogyan Erzsébethez indult, Krisztust hordozva szívében, úgy a keresztény ember is arra kap meghívást, hogy amikor másokhoz fordul, Krisztus szeretetét is vigye magával. A Rózsafüzér imádsága és Mária életének titkai ezért nem csupán elmélkedésre, hanem cselekvő szeretetre is ösztönöznek.

"URAM JÓ NEKÜNK ITT LENNÜNK!"Urunk Színeváltozása ünnepén a biharkeresztesi római katolikus templomban gyűltek össze az ...
06/08/2026

"URAM JÓ NEKÜNK ITT LENNÜNK!"

Urunk Színeváltozása ünnepén a biharkeresztesi római katolikus templomban gyűltek össze az egyházközség hívei. Az ünnepi alkalomra nemcsak Biharkeresztesről, hanem az egyházközség több településéről – köztük mintegy 40 kilométer távolságból is – érkeztek résztvevők, hogy közösen ünnepeljenek, imádkozzanak és találkozzanak egymással. Az összejövetel különleges apropóját az immár több mint negyven tagot számláló Rózsafüzér Társulat rózsafüzéreinek ünnepélyes megáldása, az emléklapok átadása, valamint az új közös imaszándékok kiosztása adta. A csaknem negyvenfokos hőség sem tántorította el a híveket: több mint negyvenen vettek részt a szentmisén, amelynek központi üzenetét Péter apostol szavai foglalták össze: „Uram, jó nekünk itt lennünk!” (Mt 17,4).

A szentmise evangéliumában Szent Máté leírása szerint Jézus felvezette Pétert, Jakabot és Jánost a Tábor hegyére, ahol színében elváltozott előttük. A tanítványok megtapasztalhatták Krisztus isteni dicsőségét, majd az Atya hangját hallották: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5). A homília arra mutatott rá, hogy ez a találkozás nem csupán a tanítványok számára jelentett felemelő lelki élményt, hanem ma is irányt mutat minden Krisztust követő embernek.

A prédikáció szemléletes képpel indult: ahogyan a síkságról a hegyek mindig magasabbra hívják az embert, úgy él mindannyiunk szívében a vágy, hogy életünknek is legyenek csúcsai. Egy hegy megmászása azonban mindig fáradságos. Könnyebb lefelé haladni, mint felfelé kapaszkodni. Ez a lelki életre is igaz: a hit útján kitartani, újra és újra elindulni az imádságban, a szeretetben vagy a mindennapi kötelességek teljesítésében sokszor komoly erőfeszítést kíván.

A homília hangsúlyozta, hogy az ember önmagában nem képes eljutni a legmagasabb lelki csúcsokra. Megszerezheti a tudást, az anyagi javakat vagy az emberi sikereket, de az igazi beteljesedéshez Krisztusra van szüksége. „Az élet túravezetője nem más, mint az Úr Jézus Krisztus” – hangzott el. Ő az, aki nemcsak a Tábor-hegyre vezeti fel tanítványait, hanem a mindennapok keresztjeinek hordozásában is mellettük marad.

A szentbeszéd arra is rámutatott, hogy a Tábor-hegy élménye nem önmagáért való. Jézus azért engedte tanítványainak megtapasztalni isteni dicsőségét, hogy legyen miből erőt meríteniük a Golgota szenvedése idején. Isten ma is ilyen kegyelmi pillanatokat ajándékoz népének: a szentmisében, a szentségimádásban, a csendes imádságban vagy a teremtett világ szépségének szemlélésében. Ezekből a találkozásokból meríthetünk erőt, amikor életünk keresztjeit kell hordoznunk.

A homília másik fontos gondolata a közösség ereje volt. Ahogyan Péter, Jakab és János együtt kísérték Jézust a hegyre, úgy a keresztény ember sem magányos vándor. Az Egyház közössége segít abban, hogy a hit útján kitartsunk, egymást bátorítsuk, és együtt haladjunk Krisztus felé.

Külön hangsúlyt kapott a rózsafüzér imádsága is. Elhangzott, hogy a rózsafüzér nem pusztán ismétlődő imák sora, hanem szemlélődő ima, amely Krisztus életének titkaiba vezet be. Szent II. János Pál pápa tanítása szerint a rózsafüzér szemlélődő imádság, amelyben Mária Krisztus arcának szemlélésére tanít, aki hittel imádkozza a rózsafüzért, nem csupán szavakat ismétel, hanem egyre mélyebben kapcsolódik Jézus életének misztériumaihoz. Ahogy a prédikáció fogalmazott: „Amikor a Boldogságos Szűz Mária kezét megfogjuk, ő mindig Krisztus kezébe vezet bennünket.”

A szentmisét követően szentségimádással folytatódott az ünnep, majd sor került a teljes egyházközségét magában foglaló, immár több mint negyven tagot számláló Rózsafüzér Társulat rózsafüzéreinek megáldására és az emléklapok átadására. A társulat tagjai naponta imádkoznak a Szentatya szándékára, valamint ettől az alkalomtól kezdve az egyházközség közös imaszándékaira, továbbá papi és szerzetesi hivatásokért is. Az első helyi imaszándék a hosszan tartó szárazság megszűnéséért és a szükséges csapadékért szólt.

A lelki program a biharkeresztesi hívek nagylelkű vendégszeretetének köszönhetően közös agapéval és kötetlen beszélgetéssel zárult. Az együtt töltött idő ismét megmutatta, hogy az imádság nemcsak Istenhez emel közelebb, hanem a testvéri közösséget is építi.

Az ünnep végére Péter apostol vallomása valamennyi jelenlévő személyes imádságává válhatott: „Uram, jó nekünk itt lennünk!” Ez a mondat azonban nem a megérkezésről, hanem a küldetésről is szól. A Tábor-hegy élményéből megerősödve kell visszatérnünk a hétköznapokba, hogy Krisztus világosságát sugározzuk családjainkban, munkahelyünkön és közösségeinkben, és életünkkel tanúságot tegyünk arról, akiről az Atya így szólt: „Ez az én szeretett Fiam… őt hallgassátok!”

A KENYÉRSZAPORÍTÁS ÜZENETE: ELCSENDESEDÉS ÉS SZOLGÁLATAugusztus 2-án, vasárnap Biharkeresztesen mutatott be szentmisét S...
02/08/2026

A KENYÉRSZAPORÍTÁS ÜZENETE: ELCSENDESEDÉS ÉS SZOLGÁLAT

Augusztus 2-án, vasárnap Biharkeresztesen mutatott be szentmisét Sziklai Dávid atya, a közösség új plébániai kormányzója. Homíliájában a kenyérszaporítás evangéliumi történetének üzenetére irányította a hívek figyelmét: a személyes elcsendesedésre, az Istenre való ráhagyatkozásra és a közösségben vállalt szolgálatra.

Jézus Keresztelő János halálhírének hallatán félrevonul egy magányos helyre. Dávid atya kiemelte: nekünk is szükségünk lehet arra, hogy egy-egy veszteség, gyász vagy nehézség idején elcsendesedjünk, és Isten jelenlétében rendezzük mindazt, ami bennünk összetört. Jézus azonban, amikor a sokaság hozzá érkezik, félreteszi saját fájdalmát, és az emberek felé fordul.

A kenyérszaporítás történetében a tanítványok mindössze öt kenyeret és két halat tudnak előhozni. Jézus azonban ezt a keveset is elfogadja: kezébe veszi, az égre tekint, áldást mond, megtöri, majd tanítványainak adja, hogy osszák szét. A sokaság jóllakik, és még tizenkét kosár maradékot is összegyűjtenek.

A prédikáció egyik fontos üzenete az volt, hogy Jézus nem a feleslegünket kéri. Nem az öt kenyér egy részét, hanem az egészet. Így van ez a mi életünkben is: Krisztus időnket, erőnket, képességeinket és egész önmagunkat kéri. Ha azt a keveset, amink van, teljes szívvel neki adjuk, ő sokkal többet tud kihozni belőle, mint amit mi magunk el tudnánk képzelni.

A kenyérszaporítás mozdulatai egyúttal előremutatnak az Eucharisztiára is: Jézus kezébe veszi a kenyeret, az égre tekint, áldást mond, megtöri és tanítványainak adja. A szentmisében ez a krisztusi önátadás válik jelenvalóvá. A kenyérszaporítás csodája így az oltáriszentség titkára is ráirányítja figyelmünket, ahol Krisztus önmagát adja nekünk.

A pérdikáció a közösségi szolgálat fontosságára is rámutatott. Példaként említette a biharkeresztesi hívek összefogását, akik rövid idő alatt készségesen vállalták, hogy közösen tegyenek a templom szebbé és rendezettebbé tételéért. Ez is azt mutatja, hogy amikor időnket, erőnket és készségeinket Istennek és a közösségnek ajánljuk, a kevés is értékes ajándékká válhat.

A homília végén három kérdést vihettek magukkal a hívek: szükségem van-e most arra, hogy elcsendesedjek Isten jelenlétében? Oda tudom-e adni Krisztusnak azt a keveset is, amim van? És milyen szolgálatot tudok vállalni a saját közösségemben?

Cím

Kossuth Utca 1
Biharkeresztes
4110

Nyitvatartási idő

Hétfő 16:00 - 18:00
Kedd 07:00 - 08:30
Péntek 16:00 - 18:00
Vasárnap 10:00 - 12:30

Telefonszám

+36705795820

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Biharkeresztesi Katolikus Plébánia új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória