04/06/2026
Tudtad-e? A trianoni döntés következtében a Magyarországi Református Egyház elveszítette erőforrásainak közel felét.
Az 1867-ben, a kiegyezést követően elindult előkészítő munka eredményeként 1881-ben Debrecenben létrejött a szervezetileg egységes Magyar Református Egyház, akkori nevén Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház. 1907-től a hivatalos neve Magyaroroszági Református Egyház.
Az egység nem tartott még négy évtizedet sem. Az első világháborút lezáró szerződést Magyaroroszág 1920. június 4-én írta alá Trianonban. Az ország elvesztette területének 71,5%-át (325.411 km2-ből 92.833 km2 lett) és ezzel együtt lakosságának 64%-át (20.886.487 lélekből 7.515.886 maradt).
Mindez súlyos csapást mért a magyar reformátusságra, mely az egyháztagság közel 38%-át rekesztette az országon kívülre. A reformátusok száma 2.621.329 főről 1.632.273 lélekre csökkent. Mindez magával hozta a református egyház szervezeti felépítésének megváltozását is.
A Magyarországi Református Egyháznak a teljes országot lefedő erőforrásainak közel fele elvesztek, melyet a következő táblázat szemléltet
REFORMÁTUS EGYHÁZTAGOK
A döntés előtt 2 765 737 fő
A döntés után 1 799 762 fő
Maradt 65%
REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETEK
A döntés előtt 5 db
A döntés után 4 db(komoly területi veszteségekkel)
REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉK
A döntés előtt 57 db
A döntés után 19 db teljes és 10 csonka
REFORMÁTUS ANYAEGYHÁZKÖZSÉGEK
A döntés előtt 2 086 db
A döntés után 1 010 db
Maradt 48%
REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOROK
A döntés előtt 2 063 fő
A döntés után 1 035 fő
Maradt 50%
REFORMÁTUS ÓVODÁK
A döntés előtt 5 db
A döntés után 2 db
Maradt 40%
REFORMÁTUS ELEMI NÉPISKOLÁK
A döntés előtt 1 753 db
A döntés után 1 117 db
Maradt 64%
TANÍTÓK SZÁMA
A döntés előtt 3 215 fő
A döntés után 2 252 fő
Maradt 70%
POLGÁRI FIÚISKOLA
A döntés előtt 1 db
A döntés után 1 db
Maradt 100%
POLGÁRI LEÁNYISKOLA
A döntés előtt 9 db
A döntés után 8 db
Maradt 89%
POLGÁRI LEÁNYISKOLAI TANÁR
A döntés előtt 63 fő
A döntés után 55 db
Maradt 87%
TANÍTÓKÉPZŐ
A döntés előtt 3 db
A döntés után 2 db
Maradt 67%
TANÍTÓKÉPZŐ TANÁRAI
A döntés előtt 33 fő
A döntés után 22 fő
Maradt 67%
TANÍTÓNŐKÉPZŐ
A döntés előtt 7 db
A döntés után 3 db
Maradt 43%
TANÍTÓNŐKÉPZŐ TANÁRAI
A döntés előtt 47 fő
A döntés után 25 fő
Maradt 53%
GIMNÁZIUM
A döntés előtt 27 db
A döntés után 18 db
Maradt 67%
GIMNÁZIUM TANÁRAI
A döntés előtt 418 fő
A döntés után 274 fő
Maradt 66%
LEÁNYKÖZÉPISKOLA
A döntés előtt 6 db
A döntés után 3 db
Maradt 50%
LEÁNYKÖZÉPISKOLA TANÁRAI
A döntés előtt 51 fő
A döntés után 44 fő
Maradt 86%
JOGAKADÉMIA
A döntés előtt 3 db
A döntés után 3 db (1 db költöztetés miatt)
Maradt 100%
TEOLÓGIAI AKADÉMIA
A döntés előtt 4 db
A döntés után 3 db (illetve a debreceni tudományegyetem hittudományi fakultása, mely állami volt, de református lelkészeket képzett)
Maradt 75%
A változással és a veszteséggel szemben a legfontosabb a talpra állás lehetősége volt. Az újjáépítés teológiai alapját a református hitvallások, a lelki fundamentumát pedig az Isten mindenhatóságába és szuverenitásába vetett hit adta. Ezt mutatják Baltazár Dezső, a Tiszántúli református egyházkerület püspökének szavai a trianoni békediktátum megismerését követően:
„Szenvedtünk sokat, de sem el nem csüggedtünk, sem kétségbe nem esünk. Tudtuk, hogy kinek hittünk. Az emberektől nem vártunk semmi jót. Tehát nem is csalatkoztunk. Istenbe vetjük reményünket. Az ő [sic!] törvénye szerint dolgozunk. Hazánk feltámadásának a sorsát is reá vetjük erős bízással. Az ő [sic!] nevéhez fogódzva nagy biztonsággal küzdünk, hogy magyar református egyházunk egységes teste meg ne szaggattassék; de megmaradván, legyen zsengéje a feltámadásra eljegyzett nagy Magyarországnak.”
Az ország és az egyház veszteségei ellenére a világ kormányzása a mindenható Isten kezében maradt. Egyedül ez ad reménységet arra nézve, hogy az egyháznak van jövője egészen a történelem végéig.
