02/06/2026
Gadóné Kézdy Edit – biológia–kémia szakos középiskolai tanár, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója (Budapest-Kelenföld)
Az evangélikus hit számomra családi örökség: édesanyám Győr-Moson-Sopron megyei, édesapám nyíregyházi származású. Nagyapám kántortanítóként, nagymamám tanítóként szolgált Répceszemerén, apai ágon pedig több generáción át mérnökök és pedagógusok állnak mögöttem. Ebben a szellemi és lelki közegben nőttem fel, természetes módon kapcsolódva az egyház életéhez.
Meghatározóvá a Deák téri gyülekezet vált. Takácsné Kovácsházi Zelma gyermek- és ifjúsági köre a hatvanas-hetvenes években kivételes szellemi és lelki műhely volt: fiatalok sokasága gyűlt köré, és olyan indítást kaptunk, amely máig irányt ad. Ezzel párhuzamosan a fóti kántorképző az egyház másik arcát mutatta meg: a liturgia rendjét és a zene közösségformáló erejét. E két tapasztalat együtt formálta gondolkodásomat. Azóta azt keresem, miként valósítható meg mindaz, amit kaptam: a személyes istenkapcsolat, a közösségben megélt hit és a folyamatos tanulás egysége.
Hiszem, hogy az evangélikus egyház egyik legfontosabb vonása a gondolkodás szabadsága: hogy lehet kérdezni, valódi kérdéseket feltenni, és ezekre nem kész sémák, hanem közös keresés során születnek válaszok. Számomra ez a beszélgető egyház. Ugyanilyen lényeges a befogadás: az a közösség, amely észreveszi a rászorulókat, és helyet ad mindazoknak, akik valamilyen okból a peremre szorulnak. A zenélő egyház is közel áll hozzám: okleveles kántorként a korálok öröksége, Bach zenéje és a közös éneklés ma is erőforrás. Ezt élem meg a kelenföldi gyülekezetben is. Öröm, hogy a tanító egyház ma intézményeinkben is jelen van. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban dolgozva abban bízom, hogy a ránk bízott fiatalok megismerik és megszeretik ezt az örökséget, és hitükben kiteljesedve találják meg útjukat.
