Párizsi Magyar Katolikus Misszió / Mission Catholique Hongroise de Paris

30/05/2026

Júniusi szép, elgondolkoztató üzenet Pierre atyától
Az Élettel imádkozni

Néha előfordul, hogy hitünket egyfajta dualizmus veszélyezteti. Ez olyankor történik, amikor a hitet részekre osztjuk. A keresztény hitben azonban nincsenek különálló szektorok. A keresztény hit az élet minden dimenzióját magában foglalja. Nem léteznek egyfelől a vallási cselekedetek, másfelől pedig a világi magatartásformák. Hitünknek szüntelenül ki kell bontakoznia és kiterjednie, figyelembe véve a létezés minden dimenzióját.

Ugyanezt másképp megfogalmazva: a hit nem szűkíthető le kizárólag a függőleges (vertikális) dimenzióra. Létezik a vízszintes (horizontális) dimenzió is, vagyis a mindennapi élet valósága. Ebből adódóan az élettel való imádság alapvető fontosságú. Ez egy olyan mód, amellyel találkozásra késztetjük a függőleges, transzcens, isteni dimenziót és az emberi történetem vízszintes dimenzióját.

Konkrétan, amikor az életemmel imádkozom, először meg kell határoznom egy időszakot: az elmúlt évet, az elmúlt hónapot, az elmúlt hetet… Miután Isten jelenlétébe helyezkedtünk, érdemes feltenni magunknak három kérdést:
1. Mit szerettem ebben az időszakban, ami hálát ébreszt bennem Isten iránt, és amit szívesen megélnék újra?
2. Mit nem szerettem ebben az időszakban, és amit nem szeretnék újra átélni?
3. Mit nem éltem meg ebben az időszakban, amit viszont szeretnék megélni?
Pierre atya

30/05/2026

Françoise Grard : Paprikavörös (Rouge paprika)
Fordította : Hever-Joly Krisztina

Néhány szó a könyvről :

Françoise Grard regényíró, 1957-ben született Marokkóban. Francia irodalomból szerzett diplomát, és egy párizsi gimnáziumban tanított. Mintegy ötven művet publikált. Françoise Grard édesapja, Michel Combal, diplomata volt, akinek állomáshelyei Budapesttől Lisszabonig, Hanoitól Kínáig terjedtek, ahol nagykövet lett. A Paprikavörös (Rouge paprika) című, önéletrajzi jellegű ifjúsági kisregénye 2006-ban jelent meg - Fordította : Hevér-Joly Krisztina

Budapest, 1968 nyara. Elisabeth és húga, Louise utoljára töltik nyári vakációjukat Magyarországon, ahol édesapjuk diplomáciai

küldetése a végéhez közeledik. Már előre gyötri a gondolat, hogy el kell hagynia azt az országot, ahol gyermekkora lezárul, ezért a fiatal lány igyekszik kiélvezni ennek a különös életnek minden pillanatát a „vasfüggöny” mögött. A nyár közepén kitör a prágai felkelés. Végül maga is kis szerepet játszik a történelemben, amikor segítségére siet Malikának, az idős szakácsnőnek, aki bizalmasának tekinti őt.

A szerző, Françoise Grard gyermekeinek köszönhetően fedezte fel újra a gyermek- és ifjúsági irodalmat. Első kéziratait az Actes Sud kiadónak küldte el, amely meg is jelentette azokat. Françoise Grard érzékenységgel dolgoz fel mély témákat, mint a családi kapcsolatok összetettsége, az árulás és más hasonló kérdések.

05/05/2026

Kálmán Imre atyával Szent Erzsébet szobránál. Carnoët, La Vallée des Saints

05/05/2026

24/03/2026

Áprilisi üzenet Pierre atyától
Feltámadás: Erő a jelen számára

A feltámadás nem csupán egy távoli ígéret a túlvilágra; sokkal inkább az azonnali cselekvés iránytűje. Ahogyan Paul Valadier francia jezsuita hangsúlyozza L’Église en procès című könyvében:
„Azoknak a feladata, akik egy történelem feletti reménység hordozói, hogy támogassák az élet erőit; azoké, akik hisznek a Feltámadásban, hogy tanúsítsák : minden éjszakán, legyen az bármilyen sötét is, áttörhet a fény. Tehetik ezt mindenféle bárgyú optimizmus nélkül, hiszen jól ismerik a negatív jelenlétét... Ezáltal a cselekvő üdvösséget hirdetik, amely annak a hite, hogy az embernek, ha akarja, mindig adatik lehetősége az újra talpra állásra.”

A feltámadásban való hit tehát annyit tesz, mint megtagadni, hogy a megpróbáltatásokkal szemben megbénítson bennünket a cinizmus vagy a kétségbeesés. Ez egy józan elköteleződés, amely elismeri a világ tragédiáját, miközben azt választja, hogy a romok alatt rejtőző életcsírát táplálja.

A keresztény remény ahelyett, hogy a kudarcok visszhangját erősítené, esélyt kíván adni a megújulásnak. Végső soron a Feltámadás minden alkalommal megnyilvánul, amikor egy lény erőt talál a felegyenesedéshez és az újrakezdéshez, bizonyítva, hogy a kegyelem által átjárt emberi akaraton a halálnak soha nincs utolsó szava.
Pierre atya

15/03/2026

Ünnepi Szentmise Március 15.

24/02/2026

Márciusi üzenet Pierre atyától
Negyven nap, negyven éj a pusztában

A puszta végtelen térként tárul fel előttünk. Negyven nap, hogy lelassítsuk a világ
ritmusát. Negyven éj, hogy elcsendesítsük zaklatottságunkat. Az idő már nem
ellenség, hanem szövetséges.
Ez a hosszú időszak megtöri felszínes ellenállásunkat. Megtanít minket a csírázó
mag türelmére. Ebben az ürességben végre elcsitul az emberek zaja. A csend teljes
értékű jelenlétté válik. A magány nem elszigeteltség, hanem találkozás. Megfosztva a
feleslegestől, szembenézünk önmagunkkal. Az igazság égető fényében lehullanak a
maszkok.
Itt, a nincstelenségben suttog az Isten. Lélegzete összeér saját szegénységünk
visszhangjával. A lélek halkan hozzáidomul a lényeg fényéhez. Nem a hőstettet
keressük, hanem a hűséget. A megtérés nem egy hirtelen villanás, hanem egy apró
lépés, melyet minden reggel szeretettel megteszünk. Egy alázatos és őszinte
szemléletváltás. Könnyebben, de mindenekelőtt élőbbé válva jövünk ki a pusztából.
A szívünk végre készen áll a húsvéti hajnal örömére.

Pierre atya

18/02/2026

Pierre CLERMIDY atya nagyböjti üzenete
Nagyböjt – A hármas tényező A nagyböjt ebben a hónapban kezdődik. Ez a lényeghez való visszatérés ideje. Minden az imádsággal kezdődik. Imádkozni mindenekelőtt annyi, mint merni kérni. Annyi, mint elismerni, hogy törékenyek vagyunk. Kezünket a Teremtő felé nyújtjuk. De az ima nem maradhat önmagában. Túl könnyű lenne kérni anélkül, hogy adnánk. Itt lép be az adományozás. Ez egy felajánlással egészíti ki a kérésünket. Ha kapok, meg kell tanulnom adni is. A másoknak való adakozás hitelessé teszi imámat. A felesleg odaadása azonban nem elég. A valódi ajándéknak ára van. Itt nyeri el értelmét a böjt. Böjtölni annyi, mint megérezni a hiányt. Saját szükségletünkből adni, nem pedig a feleslegből. Az ima, az adomány és a böjt egyetlen lendületet alkot. Így nyílik meg igazán a szívünk. Pierre atya

02/01/2026

Pierre CLERMIDY atya üzenete az új évre.

Boldog új évet

A franciák egyszerűen csak két szóval kívánnak „Jó évet!” az új év kezdetén. A magyarok három szóval fejezik ki ugyanezt : „Boldog új évet!”. Miért van szükség erre a bővítésre ? Valóban, amikor „Jó évet!” kívánok, akkor nyilvánvalóan a következő évre gondolok, és semmiképpen sem az elmúlt évre! Miért használják a magyarok az új évi köszöntésben a „új” melléknevet, hiszen a magyar nyelv általában tömörebb, mint a francia ?

Valójában ez a melléknév kulcsfontosságú szerepet játszik abban a boldogságban, amelyet kívánok, amikor azt mondom: „Boldog új évet kívánok”. A boldogság ugyanis összekapcsolódik az újdonsággal. Boldogságot kívánni valakinek azt jelenti, hogy újat kívánunk neki. Az új év nem lehet az elmúlt év azonos mása.

Természetesen nem arról van szó, hogy el kell felejteni a múltat. Mindig ki kell használni a megélt tapasztalatokat. De pontosabban arról van szó, hogy új életet kell kezdeni. Egy fejezetet le kell zárni. Új fejezetet kell tehát írni. A boldogság nem a múlt rutinos megismétlésében rejlik, hanem a bátor, új kreativitásban.

Ennek az új évnek a kezdetén imádkozom Istenhez, hogy mindenkinek adja meg a kreativitás kegyelmét, és

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK
Pierre atya