25/05/2026
🗓1917-ben Csernoch János püspökké szentelte Rott Nándort, és a szertartásnál segédkező püspökök (társszentelők) egyike volt Majláth Gusztáv Károly is.
📌Emellett az első világháború és Trianon utáni időszakban mindketten a magyar katolikus közélet fontos alakjai voltak, és több országos egyházi ügyben azonos oldalon álltak:
✅️a magyar katolikus intézmények védelmében,
az elszakított területek magyarságának támogatásában,
✅️valamint legitimista, királypárti körökben is volt kapcsolódás köztük.
112 éve, azaz 1914. május 24-én Csernoch János érseket bíborossá nevezték ki.
Az előző évben, 1913. február 2-án foglalta el az esztergomi érseki széket.
A 112 éve történt eseményt előző nap így vezette fel az Esztergom és Vidéke:
Ünnepély a hercegprímás bíborossá avatása alkalmából.
Dr. Csernoch János hercegprímás, mint már megírtuk, a f. hó 25-én tartandó pápai konzisztóriumon lesz bíborossá, mely alkalomból Esztergomban nagyszabású ünnepséget terveztek az alábbi műsorral: Május 25-én a város lobogódiszt ölt.
Este 8 órakor általános kivilágítás utána fáklyásmenet.
A menetet Meszleny Pál főispán és dr. Perényi Kálmán alispán vezetik.
Este 3/4 8 órakor szerenád és üdvözlés a hercegprimási palota előtt.
Az üdvözlő beszédet dr. Perényi Kálmán alispán mondja.
A dalszámokat a főszékesegyházi, turista és a tanitóképezdei egyesült énekkar ifj. Buchner Antal karnagy vezetésével, a katonazenét pedig a 26. háziezred zenekara adja.
A fáklyásmenet után örömtűz gyűl ki a varos fölött emelkedő Előhegyen.
Május 28 án (csütörtökön) érkezvén a pápa kiküldöttje városunkba, ez alkalommal a programm a következő:
Reggel 7 órakor ébresztő zene a város utcáin. Mozsárlövések.
Délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise „Te Deum“-mal a belvárosi plébánia-templomban.
Délelőtt 10 órakor díszközgyűlések a vármegyeház nagytermében.
Előbb Esztergom vármegye törvényhatósága, utána Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete tartja díszközgyűlését.
Délelőtt 11 órakor hódoló tisztelgések a hercegprimási palotában.
Déli 12 órakor a hajóállomásra érkeznek meg Budapestről az országos intézmények és testületek diszküldöttségei.
A vármegye és város elöljárósága fogadja a magas vendégeket. Fölvonulás a hercegprimási palotába, hol Ő Eminenciája fogadja az érkeztteket és ezek jelenlétében a pápai követet.
(Esztergom és Vidéke 1914. május 24.)
Az Esztergom és Vidéke 1914. május 28.i száma piros betűs fejléccel az alábbiakat írta:
"HÓDOLATUNK
Akkor, amikor egy ország szeme csügg a Magyar Sionon; mikor a pápa nemes követének jelenlétében, mondhatni, az egész magyar nemzet rebeg üdvöt és áldást az ősi hitnek ősi színhelyén; mikor feldobog a katholikus hívek millióinak szive, mikor hő fohász kél Esztergom minden rendű s rangú lakosának ajkain: akkor — az öröm és üdvözlések zajában, önkéntelenül eszünkbe jutnak a költőnek ihletett szavai :
„Ki a tömjénnek mindenkor kitértél,
Most felszáll hozzád annak illata . . .
Forró lelkeddel gyújtottad te azt meg,
Sziveddel győzted meg a sziveket!“
Valóban bölcs rendelése a Gondviselésnek, hogy az igazi, szívből fakadt ünneplés nem azokat éri a földön, kik beteg vágyódással sóvárognak-küzdenek érte, hanem akik kitérnek- futnak előle :
„Aki magát megalázza, felmagasztaltatik.“
És az is rendesen úgy szokott történni, hogy a spontán, szívbeli ünneplést nem a fényes, ragyogó külső, hanem a meleg szív váltja ki az emberekből :
,,Szív győzi meg a sziveket.“
Akik dr. Csernoch Jánost jól ismerik, mint mi esztergomiak ismerjük, azok bizonyára készek tanúbizonyságot tenni róla, hogy senkinek lelke nem áll távolabb az ünnepeltetés, fény és p***a keresésétől, mint az övé ; s viszont senki sem érti úgy az emberek megnyerésének művészetét, mint az ő igénytelen külsejű, de melegszívű egyénisége:
"Vere homo ad hominem: igazán emberséges ember.“
Csoda-e tehát, hogy most, amikor az Ég kegyelméből elérte a legeslegmagasabbat, amit alacsony sorsban született halandó nálunk elérhet; mikor a biborosi fényes méltóságra feljutott : minden szerénysége, még egyenes akarata ellenére is hódolnak, örülnek, ujjonganak előtte azok, kik Istenadta képességeit, ragyogó erényeit közelebbről megismerhették, s akik nagy szivének melegét érezhették. Ilyenek pedig igen-igen sokan vannak!
Tanúskodik róla három nagy egyházmegye, tanúskodik az országháza, sőt tanúskodik immár egész Magyarország.
Legigazabb meggyőződéssel tanúskodunk pedig mi esztergomiak, kik őt kékreverendás kora óta sok-sok éven át s most már véglegesen, bíborban is teljesen magunkénak mondhatjuk.
Lehet az egyház és az ország hódolata iránta a bíbor átadásakor zajosabb, tündöklőbb, de mélyebb s igazabb a mienknél semmiesetre sem lehet, mert a mi szivünkhöz áll legközelebb: ő a mi lelkűnktől lelkezett fiunk, a mi édes testvérünk, szeretett polgártársunk, kegyes főpásztorunk, legnagyobb büszkeségünk!
Kérjük tehát, fogadja az esztergomiak szerényebb keretű, de igaz örömtől áthatott hódolatát legelsőnek, legközvetlenebbnek, legmaradandóbbnak! S engedje, hogy az „Esztergom és Vidéké“-nek mély hódolása is egy szikra lehessen a tűzből, mely Esztergom város és megye lakóinak szivében a bennünket is ért magas kitüntetéstől lángra gyulladott!
Igaz hódolatunkat azzal a hő fohásszal végezzük: legyen a jó Isten ünnepelt bíboros főpásztorunknak fényes, de nehéz pályáján továbbra is ereje és segítsége !
Adjon neki tiszta látást a helyes irányok megtalálásában és rugalmas lelket a megtalált igazságok alkalmazásában: hogy lehessen arany, hol a sziveket szeretetben kell összeforrasztani; s lehessen acél, hol a háborgó hullámok szilárd kormányrúdat kívánnak!
Lehelje beléje a Machabeusok lelkét, hol az egyháznak vagy hazának veszélyeztetett jogait és igazait kell megvédelmeznie; s áraszsza el a királyi lantos bölcsességével, hol a kötelességek öszszeütközésének nehéz eseteiben kell cselekednie!
Fény nevére, áldás életére!
Dr. Réthei Prikkel Marián."
Ő volt a történelmi Magyarország utolsó hercegprímása, az utolsó koronázó (1916.12.30.) esztergomi érsek.
Miután Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás lemondott, 1913-ban X. Piusz pápa Csernoch János kalocsai érseket nevezte ki esztergomi érsekké, majd közvetlenül halála előtt bíborossá.
Az új bíboros egy évvel később részt vett az új pápa, XV. Benedek konklávéjában, majd később XI. Piusz konklávéjában is.
Csernoch János bíboros-hercegprímás a Magyar Országgyűlés felsőházi tagjaként mindenben messzemenően támogatta mind a Balkán felé irányuló hódításokat, mind az első világháborúban való részvételt.
Amikor 1919. március 21-én Magyarországon kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot, Csernoch hercegprímás részt vett a Horthy Miklós vezette szegedi ellenforradalmi szervezkedésben.
Amikor a Tanácsköztársaságot az antant politikai és a román hadsereg katonai segítségével megdöntötték, Horthy Miklós tengernagyot a Magyar Királyság kormányzójává választották.
Ennek nyomán az országgyűlés kimondta a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.
Magyarország, amely már 1918. október végén kikiáltotta függetlenségét, 1920-ban önálló királysággá vált, de király nélkül.
Az uralkodó feladatkörét Horthy kormányzó látta el.
Később Csernoch János hercegprímás a legitimisták egyik vezéregyénisége lett, akik megkísérelték visszaszerezni a királyi trónt a Habsburg–Lotaringiai-házból származó IV. Károly király részére.
Csernoch János hercegprímás 1927. július 25-én hunyt el Esztergomban.
A főszékesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Ünnepély a hercegprímás bíborossá avatása alkalmából.
Dr. Csernoch János hercegprímás, mint már megírtuk, a f. hó 25-én tartandó pápai konzisztóriumon lesz bíborossá, mely alkalomból Esztergomban nagyszabású ünnepséget terveztek az alábbi műsorral: Május 25-én a város lobogódiszt ölt.
Este 8 órakor általános kivilágítás utána fáklyásmenet.
A menetet Meszleny Pál főispán és dr. Perényi Kálmán alispán vezetik. Este 3/4 8 órakor szerenád és üdvözlés a hercegprimási palota előtt.
Az üdvözlő beszédet dr. Perényi Kálmán alispán mondja.
A dalszámokat a főszékesegyházi, turista és a tanitóképezdei egyesült énekkar ifj. Buchner Antal karnagy vezetésével, a katonazenét pedig a 26. háziezred zenekara adja.
A fáklyásmenet után örömtűz gyűl ki a varos fölött emelkedő Előhegyen. Május 28 án (csütörtökön) érkezvén a pápa kiküldöttje városunkba, ez alkalommal a programm a következő:
Reggel 7 órakor ébresztő zene a város utcáin. Mozsárlövések.
Délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise „Te Deum“-mal a belvárosi plébánia-templomban.
Délelőtt 10 órakor díszközgyűlések a vármegyeház nagytermében.
Előbb Esztergom vármegye törvényhatósága, utána Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete tartja díszközgyűlését.
Délelőtt 11 órakor hódoló tisztelgések a hercegprimási palotában.
Déli 12 órakor a hajóállomásra érkeznek meg Budapestről az országos intézmények és testületek diszküldöttségei.
A vármegye és város elöljárósága fogadja a magas vendégeket. Fölvonulás a hercegprimási palotába, hol Ő Eminenciája fogadja az érkeztteket és ezek jelenlétében a pápai követet.
(Esztergom és Vidéke 1914. május 24.)
Fotó: Csernoch János, az új esztergomi érsek / fényképész Erdélyi Mór
fénykép, újságrészlet
Vasárnapi Ujság
Csernoch János az utolsó magyar koronázáskor (fotó, metszet)
